Falusi turizmus

Napjainkban egyre növekvő érdeklődés mutatkozik a fenntartható életmód és a környezettudatosság iránt. Nem véletlen hát, hogy több helyszínen is létrehoztak úgynevezett ökofalvakat hazánkban is. Ezek a közösségek a természetes erőforrások tiszteletére és a környezetbarát megoldásokra építenek, miközben a közösségi élet értékeit és a szociális kapcsolatokat is előtérbe helyezik. Az ökofalvak olyan helyszínek, ahol az emberek összeállnak, hogy közös célok mentén, fenntartható módon éljenek, és egymást támogatva dolgozzanak.

Az ilyen falvakban általában nagy hangsúlyt fektetnek a helyi termelésre, a megújuló energiák használatára és az alternatív építési technikák alkalmazására. A következő részben röviden bemutatunk néhány ismert magyarországi ökofalut, hogy képet kapjunk arról, hogyan működnek ezek a közösségek és milyen értékeket képviselnek.

Gyűrűfű egy jól ismert magyarországi ökofalu, amely a Dél-Dunántúlon, a Zselici dombvidéken található. A falu az 1970-es években teljesen elnéptelenedett, de a 1990-es évek elején egy csoport elkötelezett ember kezdte újra benépesíteni, hogy egy fenntartható közösséget hozzanak létre.

Az ökofalu kialakításakor visszatértek a hagyományos, szeres településszerkezethez, így a telkek nem utcákba felfűzve állnak, hanem laza, bokros szerkezetben. Az építkezésnél figyeltek a kizárólag természetes anyagok használatára. Így kerülve a környezetbe nem illeszkedő anyagok, formák, módszerek alkalmazását, kizárólag a környéken fellelhető természetes anyagokkal (föld, sár, szalma, fa, kő) építettek. Energia szempontjából is önellátásra törekszenek, napelemeket és napkollektorokat használnak. A falu vízellátását ciszternákból, fúrt kutakból és közeli forrásokból oldották meg. A szennyvizet is mindenki maga tisztítja meg a nádtéri gyökérzónás tisztítójában. Az itt élők számára nem kötelező a gazdálkodás, azonban, aki szeretne részt venni benne, kizárólag biogazdálkodást folytathat.

A gyűrűfűi ökofaluban ugyan nyíltnapok keretein belül már nem nyerhetnek betekintést az érdeklődők a falu és a biogazdálkodás működésébe, önkénteseket mindig szívesen fogadnak. Emellett különféle programokat, tanfolyamokat és hagyományőrző kurzusokat szerveznek, ezzel egyfajta tanulási és kapcsolatteremtési központot teremtve, amely inspirációt nyújt másoknak a fenntartható életmód terén. Azok számára, akik csak egy sétát tennének a faluban, természetesen erre is van lehetőség.

Hasonló szellemben működik hazánkban több másik ökofalu is, mint a tata külterületén elhelyezkedő Agostyáni Ökofalu, melyet Gerecse vadregényes mészkőrögei és erdei szegélyeznek. Itt vezetett túrán is részt vehetnek az érdeklődők. Az Agostyán határában levő patak-völgyben egy arborétum is működik, kis tavakkal és különleges növényfajokkal. Ezen felül Agostyán tőszomszédságában a Baglyas Parkban egy Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont működik.

Krisna-völgy Európa egyik legnagyobb és legrégebbi ökofaluja, amelyet 1993-ban alapítottak a hindu vallási mozgalom, a Krisna-tudat Nemzetközi Társasága (ISKCON) követői. Az ökofalu a dél-magyarországi Somogy megyében található. A Krisna-völgy a természettel való harmóniában való élet és a környezetvédelem mellett is elkötelezte magát. Az ökofalu az élelmiszerek nagy részét biofarmján termeli meg, valamint megújuló energiaforrásokat használnak. Az ökofalu az év folyamán különböző fesztiválokat is megünnepel, melyek közül az egyik legismertebb a Krisna-völgyi Búcsú, mely országszerte rengeteg érdeklődőt vonz.

A hazai ökofalvak által bemutatott példák rávilágítanak arra, hogy a fenntartható életmód nem csupán egy ideális elképzelés, hanem konkrét, gyakorlati lépésekkel elérhető cél. Ezek a közösségek azt is megmutatják, hogy a fenntarthatóság és az együttműködés kéz a kézben járhat. Végső soron pedig az ökofalvak nem csak az önfenntartásról és a környezetvédelemről szólnak, hanem egy olyan életstílusról, amelyben az emberek szorosabb kapcsolatot alakítanak ki egymással és a Földdel, amelyen élünk.