Falusi turizmus

Az új 14+2 pontos turisztikai akciótervvel a kormánynak az a célja, hogy a bürokráciacsökkentés mellett a turisztikai ágazat versenyképességét növelje. 

Legutóbb, a szeptemberi turisztikai témájú sajtótájékoztatón, Nagy Márton már beszámolt arról, hogy egy erős konjunktúrahelyzetben van a turizmus, húzóágazatnak mondható. 

Budapest Európa egyik legkeresettebb turisztikai desztinációja. A belföldi turizmusról pedig elmondhatom, hogy soha nem nyaralt ennyi honfitársunk az országon belül

– fogalmazott Nagy, hozzátéve, hogy a főváros mellett a vidék is jól teljesített. A turisztikai szektor növeli a GDP-hez való hozzájárulását, idén ez meghaladja a 12 százalékot. A szektor a költségvetés szempontjából is fontos, hiszen adóbevételt termel.

Nagy Márton: Rekordot dönt a Liszt Ferenc reptér

Nagy Márton kiemelte, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára 2024 rekordév lesz, hiszen az éves utasszám előrejelzések szerint 17–17,5 millió fő között fog alakulni, ami minden korábbi adatot felülmúl. 

Ez a miniszter szerint jelentős előrelépés a hazai turizmus számára, hiszen a növekvő utasforgalom Budapest nemzetközi vonzerejét is tükrözi. 

Nagy elmondta, hogy a repülőtér fejlesztése kiemelt fontosságú, hiszen ez az ország kapuja. A repülőtérhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások is folyamatban vannak, beleértve a gyorsforgalmi út fejlesztését, amely várhatóan 2024 végére valósul meg.

Viszlát, plasztikkártya!

Nagy elmondta, hogy a SZÉP-kártya-költések is szépen alakultak, azonban hamarosan itt is gyökeres változás lesz:

Jön a digitális SZÉP-kártya, így telefonon keresztül is tudunk majd fizetni vele, nincs szükség a plasztikkártyára. 
„Manapság már mindenki telefonnal járkál, és azzal fizet” – érvelt a miniszter, aki szerint ez a fejlesztés jelentősen növelné a SZÉP-kártyákról elköltött pénz mennyiségét. 

Itt a turisztikai deregulációs akcióterv

Az év elején a minisztérium létrehozott egy tanácsadó testületet a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) közösen, ez a turisztikai tanácsadó testület (TTT), és 33 szervezet a tagja. „Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondolnak arról, hogy a turizmust mint ágazatot hogy lehetne versenyképessé tenni. Egyértelműen kellett a bürokrácia csökkentése, a deregulációs akcióterv” – árulta el Nagy az akcióterv megszületésének előzményeit. Ezután részletezte, milyen elemekből áll az akcióterv:

1. Rendőri jelenlét fokozása a bulinegyed területén

• A bulinegyed területén megnövelik a rendőri jelenlétet, a járőrök számát 48-ról 58-ra emelik. Emellett egy új rendőrőrs létrehozása is tervben van.

2. Rövid távú lakáskiadás szabályozása (Airbnb)

• A rövid távú lakáskiadásra vonatkozó szabályozás Budapesten szigorodni fog, ami adóemelést és moratóriumot vonhat maga után.

3. Gazdasági épületek magánszálláshelyként történő hasznosítása

• A falusi turizmus erősítése érdekében lehetőséget biztosítanak a gazdasági épületek, például pajták, pincék szálláshelyként való hasznosítására.

4. Szálláshelyeken üzemelő medencék személyes felügyeletének szabályozása 

• A 20 főnél kisebb kapacitású medencéknél általános felügyelet is elegendő lesz, például a wellnessrészlegek személyzete által, így nem lesz szükség úszómester alkalmazására.

5. A készpénzmentes borravaló szabályozásának módosítása

• A vendéglátóhelyek számára kötelező lesz a készpénzmentes borravaló lehetőségét biztosítani, amely a bankkártyás fizetési rendszerbe integrálható.

6. Felszolgálási díj maximalizálása

• A szervizdíjat 12 százalékban maximalizálják, elkülönítve a borravalótól. A borravaló közvetlenül a felszolgálóhoz kerül. A maximalizált szervízdíjnál pedig saját belátásunk szerint többet is adhatunk, de ez rajtunk múlik.

7. Hivatásturisztikai rendezvények szervezését elősegítő szabályozás módosítása

• A minimálbér 15 százalékáig (39 ezer forintig) támogathatják a hivatásturizmus keretében érkező vendégeket, például konferenciákon részt vevőket.

8. Állatkerti belépő mint adómentesen adható béren kívüli juttatás biztosítása

• Az állatkerti belépők adómentesen adhatóak lesznek béren kívüli juttatásként mint kulturális attrakció kategóriájába tartozó juttatás.

9. Idegenvezetési tevékenység átfogó szabályozása

• Az idegenvezetői tevékenység szabályozásra kerül, hogy csak megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberek végezhessék ezt a munkát. 

10. Az idegenvezetés tudásmegújító képzés kialakítása

• Az idegenvezetők számára rendszeres továbbképzést vezetnek be, hogy frissítsék és bővítsék tudásukat.

11. Digitális SZÉP-kártya-fejlesztés

• A SZÉP-kártyát digitálisan integrálják a mobiltelefonokba, így a plasztikkártya nélkül is könnyedén használható lesz.

12. Éttermek előtti parkolók biztosításának felülvizsgálata

• Az éttermek parkolási követelményeit felülvizsgálják, és indokolt esetben felmentést biztosítanak az ilyen típusú elvárások alól.

13. Az NTAK-attrakciók körének bővítése az átfogó adatvagyon megteremtése érdekében

• Olyan turisztikai látványosságok, mint a Parlament vagy a Bazilika, részét képezhetik a jövőben az NTAK-rendszer bővítésének.

14. Repülőtérhez kapcsolódó szabályozás felülvizsgálata

• A Budapest Liszt Ferenc Repülőtér fejlesztése érdekében a CO2-adót 2025. január 1-jétől eltörlik, ezzel támogatva a repülőtér versenyképességét.

+2 kiegészítő pont:

Élelmiszer-biztonsági vendéglátó tájékoztató anyagok

• Az élelmiszer-biztonsághoz kapcsolódóan a vendéglátóhelyek számára szakmai útmutatókat készítenek, amelyeket a hatóságok fognak ellenőrizni.

A termálvíz kísérőgázának szabályozása

• A termálvizekből származó kísérőgáz jövedékiadó-mentessé válik, amennyiben nem használják fel kereskedelmi célra.

Az újságírói kérdések előtt Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a most bemutatott akcióterv csak az első lépés a turizmus további fejlesztésében, és a következő időszakban további intézkedéseket is bevezetnek.

Jön a QR-kódos fizetés

Az Index kérdésére válaszolva Nagy Márton kitért a QR-kódos fizetés fontosságára is, ugyanis arról érdeklődtünk, hogy a turizmus-vendéglátásban mikor terjedhet el ez az új fizetési rendszer, ami már a bankokban jelen van qvik néven, ugyanis az MNB bevezette.

Az a kérdés, hogyan tudjuk a turisztikai szektorban elterjeszteni

– válaszolta a miniszter. Elmondta, hogy a QR-kódos fizetési rendszerek elterjedése kulcsfontosságú lenne a kínai turisták vonzásában, hiszen ez a fizetési mód rendkívül elterjedt Kínában, és Magyarországon is igénylik a meglétét.

Magyarország már dolgozik azon, hogy a kínai bankokkal együttműködve bevezesse ezt a megoldást a hazai turisztikai szektorban, és ezzel vonzóbbá tegye az országot a kínai turisták számára – jelezte Nagy. A miniszter szeptemberben Kínában folytatott tárgyalásokat a kínai turisztikai miniszterrel, ezeken ez az együttműködés az egyik kiemelt pontként szerepelt. A Magyar Turisztikai Ügynökség pedig már felvette a kapcsolatot a kínai bankokkal.

Nagy Márton: meg kell előznünk a kereskedelmi hidegháborút

Egy másik kérdés az EU által tervezett kínai elektronikai eszközökre kivetendő védővámokra vonatkozott. A miniszter szerint a BYD és a többi kínai autógyártó elérte azt a pontot, hogy megéri gyártani a piac felfutásával és a verseny élesedésével.

A probléma inkább az, hogy egy kereskedelmi hidegháború első lépése szokott ez lenni, és a kínaiak válaszolnak erre, és jön az adok-kapok.
„Nem erre kell menni, a gazdasági semlegesség, összekapcsolódás és együttműködés a jó irány” – véli a miniszter. „Hogy lehet egy ilyen kérdés ennyire megosztó az unión belül? Tízen szavaztak mellette, öten ellene, és tizenketten tartózkodtak. Ilyen megosztó döntést még életemben nem láttam. Valami elindult. Talán ezt még meg lehet fordítani, és megelőzhető a kereskedelmi hidegháború” – zárta Nagy Márton a sajtótájékoztatót.  

Forrás: Index

Nyitókép: Szollár Zsófi / Index