Szálláshelyek forgalma 2022-ben: felzárkózó belföldi, ébredező külföldi kereslet
Éves átlagban a belföldiek aránya 57, a nyári hónapokban 60-63% volt. A keresletcsökkenés és a súlypont-áthelyeződés a kereskedelmi szálláshelyek árbevételére olyan hatást gyakorolt, hogy az a 2019. évi 561 milliárdról folyóáron 464 milliárd forintra apadt. Eközben éves átlagban az euróhoz képest 20 százalékkal (325-ről 391-re) gyengült a forint.
Érdekesen alakult a magászálláshelyek vendégforgalma a 2010-es évektől. A vendégéjszakák száma 2011-ben még csak 3,2 millió volt, a teljes szálláshelyi forgalom 14 százaléka. 2019-re ez 10 millió éjszakára gyarapodott, a részesedés már 24 százalékra nőtt. A járvány a magánszálláshelyek külföldi forgalmát súlyosan érintette, a belföldit viszont egyáltalán nem.
A 2019-ben még 5 milliós külföldi forgalom 2020-ban már csak 1,3 millió volt, a belföldi viszont a 2011. évi 2,1 millióról 2019-re 5 millióra nőtt, ám ez 2020-ban is ennyi volt, 2021-re pedig 5,7 millióra nőtt. Az összes magánszálláshelyi forgalom így 2021-ben 7,8 millió éjszaka volt, a 2011. évi kettő és félszerese és a 2019. évi 78 százaléka.
A 2022. évről a KSH adatbázisaiban csak a második félév hónapjairól van adat, az évi szálláshelyi arányok, a belföldieknél és a külföldieknél egyaránt rapszodikusan alakultak a járvány után és most a háború hatására is. A magánszálláshelyek árbevételéről a KSH-nál jóformán semmi információ nem áll rendelkezésre.
Ha az MTÜ február elejei közleményében szereplő, összes szálláshelyre vonatkozó 668 milliárd forintos árbevételi összeget összevetjük a KSH kereskedelmi szálláshelyekről publikált 464 milliárdos adatával, akkor becslésként megkockáztatható, hogy a magánszálláshelyeken nagyjából 204 milliárd forintos árbevétel keletkezhetett 2022-ben.
Forrás: turizmus.com