A kata szigorításának visszavonását kérik szakmai szervezetek
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) 2021-től hatályos szigorításának visszavonását, és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 7+1 pontos javaslatának megtárgyalását kéri a parlamenttől több szakmai érdekképviseleti szervezet.
Újabb online kerekasztal-megbeszélésen tárgyalta a BKIK 7+1 pontos, a kata újraszabályozását célzó szakmai javaslatát több vállalkozói szervezet Nagy Elek kamarai elnök meghívására október 13-án. Az egyeztetésen a kamara szakértői mellett Gál Pál Zoltán alelnök (MGYOSZ), Vadász György elnök (OKISZ), Zara László elnök (Adótanácsadók Egyesülete), Herich György elnök (Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete) és megfigyelőként Kucsik Erika alelnök (Minősített Könyvelők Egyesülete) vett részt. A javaslatcsomagot korábban több vendéglátóipari és turisztikai szervezet is támogatásáról biztosította – emlékeztetett a kamara közleményében.
A BKIK a vállalkozói szervezetek támogatásával kéri a törvényalkotót, hogy az országgyűlés őszi ülésszakán törölje el a 2021-től hatályos büntetőadót, és tárgyalja a BKIK kezdeményezte 7+1 pontos újraszabályozási javaslatot.
A vállalkozói szervezetek az alábbi közös álláspontot alakították ki:
1. Állítsák vissza a szabálykövető katások megbecsülését!
A katát szabályosan használókat és szabálytalanul használókat szét kell választani, és a hatóságok csak az adónemet szabálytalanul használókkal szemben lépjenek fel. A rendelkezésre álló adatok alapján a szabályosan katázók vannak többségben, akik megbélyegzése és büntetése igazságtalan és gazdaságilag káros.
2. Erősítsék meg az ellenőrzést!
A kata-szabályokkal való bújtatott foglalkoztatási visszaélés ellen fel kell lépni, és ehhez elsősorban fokozott ellenőrzés és a visszaélők szankcionálása szükséges.
3. Harmonizálják a katát a munkajövedelmek rendszerével, hogy a rendszer fenntartható legyen.
A kerekasztal nagy részében ennek a megvalósítási módjáról szólt az egyeztetés.
4. Lex Parragh helyett 6 millió forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, fölötte legyen a bevételre egy 15%-os új adómértéket, de minimum a havi átalány, azonban a plusz befizetésért járjon arányosan magasabb tb-jogviszony is.
A résztvevők a BKIK eredeti 5 milliós javaslata helyett 6 millió forintban javasolták megállapítani azt a küszöböt, ahol váltás történik a százalékos adózásra. Fontosnak tartották, hogy az eddigiekhez képest a magasabb befizetést az évi egyszeri bevallás során egy minimális adminisztrációval kelljen bevallani, de a befizetés ne egy összegben, hanem az összeg nagyságától függően több hónapra elosztva történjen, hogy ne jelentsen egy egyszeri jelentősebb kiadást a vállalkozóknak.
E javaslat eredményeképpen gyakorlatilag 8 millió forint bevételig, ami a katás vállalkozások több mint 70 százalékát jelenti, nem terhelné magasabb adó őket, mint eddig. A résztvevők alternatívaként 6 millió forint bevétel felett egy magasabb átalányadót is el tudnak képzelni.
5. Járjon családi adókedvezmény a főállású katásoknak is!6. Zéró tolerancia a bújtatott foglalkoztatásra!
Két éven keresztül terhelje 40%-os különadó bármely szerződéses összeg esetén azt az új katás jogviszonyt, ahol az egykori munkavállaló a volt munkáltatójával vagy annak kapcsolt vállalkozásával köt vállalkozói szerződést.
7. Kettő helyett három vagy akár négy feltételhez legyen kötve a hétből a kata-választás, de csak abban az esetben, ha az adócsomagot egyben fogadják el.+1. Vonják vissza a Lex Parragh néven ismert 3 millió forintos szabályt!
Gál Pál Zoltán (MGYOSZ) a kijátszhatóságát, Vadász György (OKISZ) az igazságtalanságát és kisvállalkozó ellenességét emelte ki az elfogadott szabálynak, mely az éven belül egy kifizetőtől származó 3 millió forint feletti összeget 40%-os büntetőadóval sújtja január 1-től, ha addig a parlamentet nem sikerül meggyőzni a visszavonásról. Vadász György a büntetőszabály visszavonása melletti erős érvként hangsúlyozta a járvány miatti gazdasági visszaesést is, mely a katások jelentős részét sújtja.