Falusi turizmus

A platformon engedély nélküli szállások hirdethetők, a számlázási gyakorlat megkérdőjelezhető, a verseny torzul, az állam elesik a bevételektől, a vendég pedig sokszor kiszolgáltatott – jelezték az Indexnek nyilatkozó források. Egyre többen követelik: ideje rendet tenni a szállásközvetítői piacon. Mintegy 15 szereplő megkérdezésével jártunk utána a sztorinak.

Jelentős, akár jogszabályba ütköző visszásságok sejlenek fel a Booking.com magyarországi tevékenységével kapcsolatban – derül ki az Indexhez eljutott információkból.

Ki is a Booking.com valójában, és hogyan működik Magyarországon?
A Booking.com neve ma már összeforrt az online szállásfoglalással, azonban működésének jogi és adózási háttere meglehetősen ellentmondásos, különösen Magyarországon. A cég hivatalosan a hollandiai székhelyű Booking.com International B.V., de létezik magyar leányvállalata is, a Booking.com Hungary Kft., amely Budapesten bejegyzett, saját irodával és alkalmazottakkal működik. „Ez a jelenlét már önmagában cáfolja a »pusztán online platform« minősítést: a magyar iroda tényleges üzleti tevékenységet végez, kapcsolatot tart a szállásadókkal, rendezvényeket, partneri meetingeket szervez” – mondták informátoraink.

A holland cég többféle turisztikai szolgáltatást nyújt: szállás mellett repülőjegyeket, autóbérlést, városnéző programokat, sőt gyógyfürdő-foglalást is kínál. Ezért jogilag már nemcsak szállásközvetítőként, hanem utazási irodaként kellene kezelni, amelyre különféle szabályozások vonatkoznak. Például a vagyoni biztosíték megléte, amelyet minden utazási vállalkozónak évente kell igazolnia – a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (7) bekezdése szerint.

Forrásaink felidézik, hogy ezt a minősítést erősíti egy holland bírósági ítélet is: a Hágai Fellebbviteli Bíróság megállapította, hogy a Booking.com utazási irodának minősül, és kötelezte a céget, hogy alkalmazottait regisztrálja a nyugdíjpénztárhoz. Ez a döntés alapjaiban kérdőjelezi meg azt az érvrendszert, amellyel a cég eddig elkerülte a hasonló kötelezettségeket – azaz, hogy ők „csupán techcégként” működnek.

A fenti jogi értelmezéseknek súlyos adózási következményei is vannak. A magyar adójogban közismert fordított áfarendszer (áfa tv. 142. §) csak akkor alkalmazható, ha a szolgáltatást nyújtó fél nem telepedett le gazdasági céllal belföldön. Márpedig a Booking.com magyarországi jelenléte – iroda, alkalmazottak, tevékenység – ennek ellentmond. A 140. § értelmében ilyen esetekben az adót a szolgáltatást nyújtó cégnek kell megfizetnie – tehát magyarországi gazdasági jelenlét esetén a Bookingnak.

"Ráadásul a Booking.com számlázási gyakorlata is sajátos. A szálláshelyek felé »foglalás« vagy »jutalék« jogcímen állít ki számlát, miközben gyakran ő gyűjti be a vendégektől a teljes szállásdíjat. A 2007. évi CXXVII. törvény 15. § szerint aki saját nevében, de más javára jár el, az a szolgáltatás igénybe vevője és nyújtója is egyben. Ez alapján a Booking.com nem csupán közvetít, hanem szolgáltat, vagyis nem pusztán jutalékot kap, hanem a teljes szolgáltatási lánc része. Ennek megfelelően az áfát is neki kellene megfizetnie" – hangsúlyozták informátoraink, akik egy példával illusztrálták a helyzetet:

„Adott egy külföldi (EU-s) tulajdonban lévő szállásközvetítő cég, aki szerződött szálláshely partnereinek vendégeket közvetít ki külön díjazás ellenében, ami elméletileg szállásközvetítői díj (jutalék), gyakorlatban a Booking.com »Foglalás« megnevezéssel tünteti fel a számláin. De a számla mellékletében pontosan összefoglalják, hogy ténylegesen a vendégek után számítja fel a díját, ami az egyes visszaigazolásokon jutalék megnevezéssel is rögzítésre kerül a szálláshelynek megküldött visszaigazolásokon (megrendelőkön). A vendég tehát nem közvetlenül a szálláshelynek fizet, hanem a szállásközvetítő cégnek, vagyis a Booking gyűjti össze a szállásdíjakat, és teszi mindezt még további x százalék külön díjazásért. Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben a szálláshely kinek állítja ki a számláját?” – részletezte egyik forrásunk.

Érdekes elem, hogy a Booking a jutalékokat nem mindig Hollandiába utaltatja, hanem magyarországi bankszámlára, valamint a szálláshelyeknek a szállásdíj kifizetések is magyarországi pénzintézetnél vezetett bankszámláról történnek, ami tovább erősíti a belföldi letelepedés tényét. Ez megkérdőjelezi azt a gyakorlati alkalmazást, hogy e szolgáltatások után a magyar szállásadó lenne köteles megfizetni az áfát – különösen, ha a Booking a teljes díjat előre beszedte. „Míg más közvetítők megkövetelik, hogy a szállásadó és a bankszámla azonos országban legyen, a Booking láthatóan nem tartja ezt szempontnak, ami versenyelőnyt jelenthet” – mutattak rá informátoraink.

Itt az NTAK-szám, hol az NTAK-szám
A Booking.com működésének további kényes pontja, hogy tömegesen hirdet nem ellenőrzött, NTAK-szám nélküli szálláshelyeket. Az NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) minden hivatalosan bejegyzett szálláshelyet nyilvántart, és a működés feltétele a regisztráció. A Booking – hasonlóan az Airbnb-hez – a regisztráció során azonban nem követeli meg hiteles NTAK-szám megadását, csupán „önbevallásos” módszerrel dolgozik, ami nem jár tényleges ellenőrzéssel.

„Ez azt eredményezi, hogy engedély nélkül működő szállások is könnyen megjelenhetnek a platformon. Ezek olcsóbb árakkal tudnak dolgozni, hiszen nem fizetnek adót, nincs bejelentési kötelezettségük, nincsenek adminisztratív terhek. A jogkövető vállalkozások így hátrányba kerülnek, a verseny torzul, az állami adóbevételek csökkennek. A Booking jutalékbevétele is alacsonyabb lesz – mégis megéri számára a mennyiségi jelenlét” – részletezte egyik forrásunk.

További probléma, hogy a nem létező vagy engedély nélküli szállások esetében nincs biztosíték arra, hogy a vendég megkapja, amit fizetett. A Booking rendszere olyan korai fizetési konstrukciókat is kínál, amelyek kedvező árakat ígérnek – de ha a szállás nem valós, a vendég pénze gyakorlatilag „elveszhet”. A platform fogyasztóvédelmi felelősségvállalása minimális – a vendégnek szinte lehetetlen közvetlenül kapcsolatba lépnie a céggel.

„Ezek alapján fogyasztóvédelmi, versenyjogi és adózási szempontból is sürgető a Booking.com tevékenységének felülvizsgálata. A jelenlegi működés ugyanis egy jogi szürkezónában zajlik: a Booking.com egyszerre élvezi a techcég státuszt és működik utazási irodaként; gazdaságilag letelepedett, mégis külföldi cégként adózik; platformként funkcionál, de tényleges szolgáltatást is nyújt. Mindez jogszabálykerülő rendszer működését valószínűsíti, amelynek egyaránt elszenvedői az állam, a tisztességes vállalkozók és a fogyasztók” – hangsúlyozták informátoraink, akik hozzátették: a kérdés nem az, hogy a Booking.com sikeres platform-e, hanem az, meddig működhet jogilag következmények nélkül egy ilyen összetett, de szabályozatlan struktúra. A válaszhoz nemzetközi és hazai hatósági lépések egyaránt szükségesek.

Sokakat érint, sok válasz jött
A teljes kép kirajzolódása érdekében mintegy 15 helyre küldtük el kérdéseinket a témában. Megkerestük az olyan döntéshozó szervezeteket, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint az alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint a Fővárosi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya.

Kérdéseket intéztünk a Booking.com International B.V., továbbá a Booking.com Hungary Kft. részére, valamint versenytársakat (Szállás Group Zrt., Airbnb) is megkerestünk az ügyben.

Továbbá szakmai érdekvédelmi szervezetek álláspontjára is kíváncsiak voltunk. Levelet írtunk

• a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ),
• a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ),
• a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesületének (FMKE),
• a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ),
• valamint a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének (MAKE)

Az ügy fontosságát mutatja, hogy néhányat leszámítva a legtöbb helyről érkezett is válasz.

Az NGM, illetve az MTÜ közös álláspontjában kifejtette: a rövid távú szálláshely-szolgáltatások piacának átláthatósága és tisztességes működése kiemelt kormányzati cél, amely csak a legnagyobb nemzetközi platformok, köztük a Booking.com együttműködésével érhető el. A tárca és a Magyar Turisztikai Ügynökség folyamatos szakmai egyeztetéseket folytat a legnagyobb piaci szereplőkkel, így a Booking.com képviselőivel is a piac „fehérítését” célzó intézkedések érdekében.

Fontos előrelépésnek tartják az Európai Unió által elfogadott úgynevezett STR-rendeletet, amely lehetőséget teremt arra, hogy a hatóságok hatékonyabban léphessenek fel a regisztráció nélküli vagy hamis adatokkal működő szálláshelyek ellen. A jogszabály alapján a platformokat kötelezni lehet a regisztrációs számok megosztására, az adatok ellenőrzésére és szükség esetén az ilyen hirdetések eltávolítására.

A minisztérium hangsúlyozta: a kormány előtt ismert a visszaélések kockázata, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Booking.com nem maga nyújtja a szállást, hanem csak közvetít a szállásadó és a vendég között. Ezért a tényleges szolgáltatásért kiállított számlát mindig a szállásadó köteles kiállítani, még akkor is, ha a vendég a Bookingon keresztül fizet.

Az adózási szempontokat külön is tisztázta az NGM. A Booking.com közvetítői jutalékszolgáltatása fordított adózás alá esik, ha azt a holland székhelyű vállalat nyújtja magyar áfaalany részére. Ezzel szemben a szállásadók által nyújtott szolgáltatás esetében a hagyományos áfafizetési kötelezettség érvényesül, az adót a szolgáltató fizeti, és a vendégre hárítja.

Amennyiben a Booking Magyarországon gazdasági céllal letelepedett, és közvetlenül részt vesz a szolgáltatásban, akkor a számlát magyar áfaszabályok szerint, 27 százalékos kulccsal kell kiállítani. (Forrásaink épp azt jelezték, hogy a Booking.com saját irodával, alkalmazottakkal van jelen Magyarországon, vagyis gazdasági céllal telepedett le.)
Az NGM arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió által elfogadott ViDA (VAT in the Digital Age) csomag 2028-tól bizonyos esetekben a közvetítő platformokat teszi majd felelőssé az áfafizetésért a szállásadók helyett. Ez újabb lépés lehet a digitális gazdaság átláthatóbbá tétele felé.

A minisztérium elismerte, hogy az engedély nélkül működő szálláshelyek torzítják a versenyt, hiszen nem viselik azokat a költségeket és szabályozási terheket, amelyeket a jogszerűen működők igen. Ugyanakkor rámutattak: ezek kiszűrése nem a platformok, hanem az illetékes jegyzők feladata, akik hatósági jogkörrel rendelkeznek az ellenőrzésre. Az NGM szerint ugyanakkor a platformoknak – így a Booking.com-nak – is érdekük, hogy átlátható partnerekkel dolgozzanak. Ezért fontos, hogy a hirdetések csak valóban regisztrált szálláshelyekre vonatkozzanak. Az NTAK-regisztráció a szolgáltatók kötelezettsége, de a platformok számára is adott a lehetőség az adatok hitelesítésének ellenőrzésére a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központon keresztül.

A tárca arra is emlékeztetett, hogy az NTAK-regisztráció önmagában nem jogosít fel senkit a tevékenység megkezdésére. A működéshez szükséges a törvényben előírt minősítés megszerzése és az illetékes önkormányzatnál történő nyilvántartásba vétel is.

A minisztérium jelezte: a Booking.com által nyújtott utazásszervezői és közvetítői tevékenység jogszerűségének vizsgálata Budapest Főváros Kormányhivatalának hatáskörébe tartozik. Kérdéseinket a Fővárosi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának is elküldtük, ám cikkünk megjelenéséig válaszokat nem kaptunk.

Már többször büntetett a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal megkeresésünkre jelezte, hogy a jelzett ügyben az elmúlt időszakban nem érkezett hozzájuk fogyasztói panasz, ugyanakkor rendszeresen kapnak fogyasztói panaszokat a szálláshely-közvetítők tevékenységével kapcsolatban, és ezeket mindig alaposan kivizsgálják.
Jelenleg is vannak folyamatban szálláshely-közvetítők kifogásolt tevékenységével kapcsolatos panaszeljárások. „Ezekről azonban további információ egyelőre nem közölhető” – írták.

Felhívták a figyelmet, hogy a GVH 2023 nyarán egy átfogó, gyorsított ágazati vizsgálatot végzett a hazai online szállásközvetítési és szálláspiacon, jelentéstervezetében több javaslatot is megfogalmaztak. Emlékeztettek továbbá, hogy 2020 áprilisában – több jogsértés miatt – összesen 2,5 milliárd forint bírságot szabtak ki a Booking.com-ra. 2024 júliusában pedig, a 2020-ban lezárt vizsgálat során feltárt jogsértések megszüntetésére irányuló kötelezettségek teljesítését értékelő utóvizsgálat során, további 382,5 millió forintra bírságolta a céget a versenyhatóság.

Nem csak Magyarországon szabtak ki bírságot a Booking-ra. A spanyol versenyhatóság 530 millió forintot szabott ki versenyjog megsértése miatt, míg Hollandiában egy nyugdíjalap számlájára kellett 276 millió dollárt átutalnia a cégnek. 2021-ben Olaszországban nyomoztak a cég ellen annak gyanújával, hogy áfa nélküli számlákat állított ki, amivel több mint 150 millió eurót csalhatott el. Ugyanebben az évben Oroszországban is lecsaptak a Bookingra: az orosz versenyhatóság a spanyolhoz hasonlóan versenyjog megsértése miatt kötelezte a céget bírság megfizetésére, melynek mértéke 15 millió euró volt.

A GVH a Booking.com által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatban közölte: nincs információja arról, hogy a cég ezeket jogszerűtlenül végezné.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága megkeresésünkre közölte: az ügyben nincs hatáskörük vagy illetékességük, ezért a továbbították azt a NAV Központi Irányítás mint az ügy kivizsgálására és további lépések megtételére illetékes szerv részére.

Mit mondanak a versenytársak?
A Szállás.hu a Bookinggal kapcsolatos kérdésekre nem kívánt reagálni. Annyit azonban közölt, hogy „folyamatosan figyelemmel kíséri a vonatkozó szabályozásokat, és a törvényi kötelezettségnek megfelelően jár el”. Emellett a szálláshely regisztrációját követően, de még a szálláshely-aktiválás előtt minden esetben telefonon egyeztet a szállásadó partnerekkel, csak ezt követően jeleníti meg a szálláshelyet a platformján.

„Az Airbnb elkötelezett amellett, hogy olyan eszközöket és szabályokat vezessen be, amelyek biztosítják a felelős és fenntartható működést, valamint a helyi szabályozások betartatásának támogatását” – mondta Gosia Kacprzyk, a platform kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője Közép- és Kelet-Európában. Hozzátette: 2021 óta önkéntes alapon együttműködnek a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy az NTAK mint online digitális regisztrációs rendszer minden új hirdetés esetében kötelező legyen.

Megoldásért kiáltanak, javaslatuk is van
Végül, de nem utolsósorban nézzük, mit mondanak a különböző érdekvédelmi szerveződések. A Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesülete gyakorlatilag az Index kérdéseire adott válasz első mondatában cáfolta az Airbnb állítását. „Nem csak a Booking.com-ra, hanem tulajdonképpen az összes Magyarországon szállást értékesítő portálra igaz, hogy NTAK-szám nélkül vagy hasraütésszerűen kitalált számmal hirdethetnek szálláshelyeket” – hangsúlyozta Wakszmann Csaba, az FMKE alelnöke.

A szállásfoglalási platformok nem biztosítják kellő mértékben, hogy az ott meghirdetett szállások rendelkeznek-e a kötelező regisztrációs számmal, működési engedéllyel vagy nyilvántartásba vételi számmal, valódi és működő szálláshelyekről van-e szó, nem hamis vagy más szállások fotóit és leírását használják-e fel. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a jegyzői nyilvántartások kaotikusan, egységes formátum nélkül készülnek. Ezekben általában nem kereshetők szállások például NTAK-szám alapján, és nem egységes a felépítésük. Az NTAK-nyilvántartás nem nyilvános, így sem a vendég, sem más hivatalos szerv nem tudja ellenőrizni a szállásadó vagy szálláshely valódiságát. A jegyzők jogosultak az ellenőrzésre, de technikailag nincs lehetőségük automatizált vizsgálatra, ráadásul kapacitásproblémákkal is küzdenek – sorolta a problémákat Wakszmann Csaba.

„Egyszerű is lehetne a tisztességesen működő szálláshelyek élete, de még a hatóságoké is, ha a szállásfoglalási rendszer megkövetelné, hogy a regisztráló csatolja az önkormányzat jegyzője által kibocsátott működési engedély vagy szállás-nyilvántartásbavétel határozatát” – tette hozzá.

Az FMKE alelnöke rámutatott: a platformra bárki regisztrálhat szálláshelyet, anélkül hogy azt bárki ténylegesen ellenőrizné. A feltöltött képek, adatok valódisága, a működési engedély megléte vagy a helyszín létezése sem számít – ez pedig visszaélések melegágya lehet. A szállásadók gyakran élnek a fantázianevek szabad variálásával: akár egyetlen ingatlant is több, különböző néven kínálnak, például fesztiválokhoz, sporteseményekhez kapcsolódó keresőszavakat használva. Alacsony értékelés esetén pedig egyszerűen új fiókot nyitnak ugyanarra a címre. Ez a vendégek megtévesztését, sőt a pénzügyi csalást is lehetővé teszi. Wakszmann szerint ez nem csak a Booking.com-ra jellemző: más szállásközvetítők sem végzik el az ellenőrzéseket, szemben a korábbi, szigorúbb gyakorlattal.

Wakszmann Csaba felhívta a figyelmet, hogy az NTAK-számok rendszere szintén kiskapukat rejt. Előfordul, hogy valaki csak félig viszi végig a regisztrációt, de már ezzel is hozzájut egy érvényesnek tűnő azonosítóhoz, amit gond nélkül felhasználhat a szállásfoglaló oldalakon – miközben semmilyen működési engedéllyel nem rendelkezik. A rendszer nem ellenőrzi, hogy az NTAK-szám mögött valódi, legálisan működő szálláshely áll-e. Bár néhány hét elteltével az önkormányzat jelezheti az anomáliát, addigra már a kódot kihasználva hirdethetett is a csaló. 2025. január 1-től átmeneti korlátozás lép életbe Budapesten: itt két éven keresztül nem lehet magán- és egyéb szálláshelyet regisztrálni az NTAK-rendszerben – de ez más típusokra nem vonatkozik, és vidéken továbbra is szabad a pálya.

Az NTAK-szám nélküli vagy valótlan NTAK-számmal foglalási rendszerben történő hirdetés a platform részéről sajnos nem törvénybe ütköző, de bizonyosan nem járul hozzá pozitívan a tisztességesen működő, így adózó szálláshelyek gazdasági eredményéhez. Joggal tehetjük fel azt a kérdést is, miért jobb egy szállásközvetítő platformnak egy olyan engedély nélkül és adófizetési kötelezettségét nem teljesítve működtetett szállást a rendszerében tartani, ami alulárazza kínálatát, és ezzel összefüggésben így a jutalék alapja is kisebb lesz, ezért a platform bevétele is kevesebb lesz – fejtette ki Wakszmann Csaba, hozzátéve: ez a gyakorlat jelentős versenyhátrányt jelent az engedéllyel működő, adót fizető szálláshelyek számára.

Így változtatnának a helyzeten
Az FMKE alelnöke leszögezte: mindenképp jogszabály-módosításra van szükség az átlátható, szabályos működés érdekében. Az egyesület 7 pontban foglalta össze javaslatait:

1. Egységes, országos nyilvántartás szükségessége: elengedhetetlen, hogy egységes formátumban, nyilvánosan és digitálisan kereshető módon vezessék a szálláshelyek hivatalos nyilvántartását, amelyben a főbb alapadatok a nyilvánosság számára elérhetőek. Jelenleg a jegyzői nyilvántartások különböző fájlformátumokban, egységtelen módon, időrendi sorrendben elérhetők – ezekben keresni például NTAK-szám alapján szinte lehetetlen, a NTAK-nyilvántartás pedig nem nyilvános, ezért ezt a két nyilvántartást integrálni kell. Az önkormányzatok javaslati alapján, melyet az FMKE is támogatna, elegendő lenne vagy csak az NTAK-számok vagy a működési engedély/nyilvántartási számok használata, a kettő együttesen teljesen felesleges és zavaró.

2. Automatizált ellenőrzési lehetőség biztosítása a jegyzők számára: a jegyzők technikai kapacitásainak fejlesztésével lehetővé kell tenni az automatizált, rendszeres ellenőrzéseket, hogy valóban ellenőrizhessék a szállásadók regisztrációs kötelezettségének teljesítését. Így például amennyiben csak az NTAK-szám maradna meg, azt is csak akkor kaphassa meg a szálláshely a jegyzői határozatban, amikor a szálláshelyet nyilvántartásba vették. Mindez a visszaélések számának csökkenését jelenthetné, továbbá megelőzhető lenne a vendégek félrevezetése, valamint az anyagi kár.

3. Transzparencia a szálláshely üzemeltetőjének feltüntetésében: a vendég számára egyértelműen és könnyen hozzáférhető módon, már a hirdetésben is fel kell tüntetni az NTAK-regisztráció szerinti hivatalos üzemeltető adatait, nem elegendő csupán a szállás fantázianevének feltüntetése, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, kivel kötnek szerződést.

4. Digitális azonosítás a platformokon: a szállásadók digitális azonosítását (pl. ügyfélkapu, eID) a hirdetés közzététele előtt kötelezővé kellene tenni a csalások kiszűrése érdekében.

5. Online platformok kötelezése az ellenőrzésre: a platformokat kötelezni kell az ellenőrzésre, vagyis rendszeresen ellenőrizzék a NTAK-számokat az állami nyilvántartás alapján. Ennek legkézenfekvőbb megoldása lenne már a szerződéskötés alapvető feltételeinek egyike, a működési engedély vagy a nyilvántartásba vételi határozat becsatolása. A hirdetés közzétételét meg kell tagadniuk a hiányos vagy hamis adatok esetén. Kötelesek értesíteni a szálláshely szerinti jegyzőt az esetleges visszaélésekről.

6. Egyértelmű és hatékony szankciórendszer kialakítása: a nemzeti szabályozásnak tartalmaznia kell világos, arányos, de visszatartó erejű szankciókat arra az esetre, ha a platformok a rendeletben előírt ellenőrzési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, illetve regisztrációs szám nélküli hirdetéseket jelenítenek meg.

7. Szankciók és hatékonyabb ellenőrzés: bár a feketén működő szálláshelyek ellen jelenleg is vannak érvényben lévő szankciós mechanizmusok, ezek alkalmazása nem elég következetes és hatékony. Ezért szükséges a jegyzői ellenőrzési kapacitás bővítése, hogy az ellenőrzések valóban rendszeressé és eredményessé váljanak, és a szankciók érvényesítése ne maradjon el.

Szankciórendszer bevezetését sürgetik
A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) szinte valamennyi kérdésünkre jelezte, hogy válaszadásra az MTÜ vagy a Magyar Éttermek és Szállodák Szövetsége (MSZÉSZ) hivatott. Ugyanakkor az NTAK-számok körüli visszaélésekkel kapcsolatban elmondták: információik szerint az MTÜ kezdeményezésére a fogyasztóvédelem vizsgálja a helyzetet.

Ahogy fentebb is jeleztük, a Fővárosi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya nem reagált megkeresésünkre. Az MSZÉSZ azonban hosszú válaszokat mellékelt kérdéseinkhez. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a Booking.com olyan szállásokat is listáz, amelyek nem rendelkeznek kötelező NTAK-regisztrációval. A szervezet szerint problémás, ha a foglalási platform nem ellenőrzi a hirdetett szálláshelyek valódiságát és jogszerűségét. Üdvözlik ugyanakkor azokat a fejlesztéseket, amelyek célja a szabálytalan szolgáltatók kiszűrése.

Az MSZÉSZ szükségesnek tartja egy olyan szabályozási környezet kialakítását, amely hitelesíti az adatokat és automatizált ellenőrzési mechanizmusokat alkalmaz. A szövetség úgy látja, hogy a visszaélések kiszűréséhez szorosabb adatkapcsolatra van szükség a NTAK és a közvetítő platformok között. A jelenlegi rendszer visszásságai torzítják a versenyt, mivel hátrányba hozzák a jogkövető szolgáltatókat. Sürgetik a nyilvántartások összekapcsolását, hogy ne lehessen NTAK-számot szerezni önkormányzati engedély nélkül – szerintük e gyakorlat ösztönözheti az adóelkerülést is. Rendszerszintű problémának látják, hogy a szállásközvetítő oldalak gyakorlatilag bármilyen, akár nem létező szálláshelyet is aktiválhatnak.

Az illegálisoknak kell hadat üzenni, nem a tisztességeseknek

A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete az NTAK bevezetése óta felhívja az MTÜ figyelmét, hogy bármilyen kitalált számsort be lehet írni, mind az Airbnb, mind a Booking vagy a többi szálláshely-közvetítő (OTA = Online Travel Agency – online utazási iroda) oldalára a szálláshely regisztrációjakor – jelezte megkeresésünkre Schumicky Balázs, a MAKE elnöke, aki rámutatott: ezáltal a hitelesítési funkciót az NTAK-szám semmilyen módon nem tölti be. „Csak akkor tudna funkcionálni, hogy ha az OTA-k össze lennének kapcsolva az NTAK adatbázisával, és automatikusan le tudnák kérdezni, hogy a szálláshely-közvetítő oldalon, regisztrációkor kötelezően megadott NTAK-szám egyezik-e az adatbázisában lévővel.

Amennyiben ez a sok éve általunk követelt fejlesztés megvalósulna, úgy azonnal eltávolíthatók lennének az illegális szálláshelyek. Ez segítené a tisztességes, adót fizető piaci szereplőket, növelné az állam és az önkormányzatok adóbevételét, és megoldaná a társasházakban a turizmus miatt jelentkező problémák jó részét is – hangsúlyozta Schumicky Balázs.

„A magyar szabályozók dolga (lenne), hogy küzdjenek az illegális szálláskiadók ellen. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a NAV a DAC7 jelentés keretében 2024-től minden évben megkapja releváns pénzügyi adatait az Airbnb-től, Booking.com-tól, illetve a többi szálláshely-közvetítő szolgáltatótól. Mégsem hallani arról, hogy átfogó kampány indult volna az illegális szálláshelyek üzemeltetői ellen” – jegyezte meg a MAKE elnöke.

Schumicky Balázs szerint alapvetően hibás a szálláshely-regisztrációs folyamat sorrendje, hiszen a szolgáltató először bejelentkezik a NAV-nál (adószámot kér), majd kér NTAK-azonosítót, végül ezt követően (egyéb lépések megtétele után) regisztrál az önkormányzatnál. „Bármikor előfordulhat, hogy a szálláshely-szolgáltató rendelkezik érvényes adószámmal, adót fizet, de az önkormányzatnál nem regisztrál, megspórolja az elmúlt években drasztikusan megemelt építmény- és idegenforgalmi adót. Elméletileg az önkormányzatok rálátnak az NTAK által gyűjtött adatokra, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a legtöbben nem dolgoznak vele” – fogalmazott.

A MAKE szerint különösen azért szomorú a hatóságok, jogalkotók tétlensége, mert Magyarország élen jár a turizmusból származó adatvagyon digitalizálásában, és a NAV is „szinte mindent lát”.

Az illegális szálláshelyek által az állam elesik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulástól, a szobánkénti 150 ezer forintos átalányadótól, a szálláshely-közvetítő platformok díja után fizetendő 27 százalékos áfától, valamint az áfafizetési kötelezettség esetén fennálló további 5 százalékos áfától, míg az önkormányzat elesik az akár 3 ezer forint/négyzetméter/év építményadótól – sorolta a MAKE elnöke.

Schumicky Balázs a rövid távú lakáskiadás korlátozásával kapcsolatban megjegyezte: becslések szerint 45 ezer illegálisan működő szálláshely lehet – csak Budapesten. „Nem a meglévőket kell kriminalizálni, nem az adófizető, tisztességes, adott esetben egy élet megtakarításait ebbe a tevékenységbe fektetőket kell dehumanizálni, hanem mind az önkormányzatoknak, mind az államnak az eddiginél több erőforrást kell szánni a feketézők ellehetetlenítésére” – szögezte le.

Új szabályok szerint a meglévők betartatására szólítanak fel
Csatlakozva az előtte szólókhoz, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége szerint is komoly visszásságok tapasztalhatók a Booking.com magyarországi működésében. A FATOSZ felhívja a figyelmet, hogy a platformon gyakran hirdetnek nem létező vagy NTAK-szám nélküli szállásokat, ami súlyos jogsértés lehet. Ez főként nagyvárosokban és kiemelt események idején jellemző, amikor magasabb árakkal lehet kalkulálni. „Az NTAK-szám kiadásának jelenlegi rendje is visszaélésekre ad lehetőséget, mivel megelőzi az önkormányzati engedélyeztetést. A szövetség ezért egy összekapcsolt, egyedi nyilvántartási rendszert szorgalmaz” – mondta Frankó Pál, a FATOSZ elnöke.

Szerinte nem új szabályokra van szükség, hanem a meglévők szigorú betartatására. „A jelenlegi túlszabályozás inkább a legális szereplőket sújtja. A hatóságok figyelmét az illegálisan működő szállásokra kellene fordítani. Elfogadható és teljesíthető jogi környezetet kell kialakítani” – tette hozzá Frankó Pál. A szövetség már jelezte az észlelt problémákat a megfelelő fórumokon.

 ELOLVASOM A TELJES CIKKET!

Forrás: Index.hu