Falusi turizmus

A rendezvényen a FATOSZ a falusi és agroturizmus fejlődését, eredményeit, jelenlegi és jövőbeli lehetőségeit és kihívásait mutatta be. A kétnapos konferencián hazai és külföldi előadók, köztük a magán- és egyéb szálláshelyszolgáltatási szektor képviselői, turisztikai szakemberek tartottak előadásokat. Bár a szövetség nevéből adódóan elsősorban a falusi szálláshelyek képviselőire számíthattak a konferencia résztvevői, érdekes módon a budapesti rövid távú lakáskiadásban tevékenykedők kihívásaival is foglalkozott a rendezvény, hiszen a fővárosi egységek szintén a magán- és egyéb szálláshelyek kategóriájába tartoznak.

Vidéken megtartó ereje van a falusi turizmusnak

A konferenciát megnyitó Frankó Pál, a FATOSZ elnöke köszöntötte az alapítókat, majd áttekintette a falusi turizmus fejlődésének fontos mérföldköveit és annak kihívásait. Elmondta, hogy a falusi turizmus az elmúlt három évtizedben jelentősen bővült. Ma közel 4000 falusi szálláshely, illetve további 20 000 vidéki magán- és egyéb szálláshely található az országban, melyek szavai szerint közös adottságokkal rendelkeznek és közös problémákkal küzdenek. Utóbbiak között szóba került a Covid-járvány, a rezsiválság és a gazdasági válság. Elmondta, hogy a rémhírekkel ellentétben vidéken nem kell attól tartani, hogy az új piaci szereplők nem kapnak engedélyt.

Kiemelte még, hogy a falusi turizmusnak a vendégéjszakaszámon és a bevételeken túl vannak olyan egyéb pozitív hatásai, amelyek pénzzel nem mérhetők a helyi közösségek számára. 

Ilyen például a kiegészítő jövedelemnek köszönhetően a fiatalok helyben tartása, a vidék elnéptelenedésének megakadályozása, az üresen álló házak, gazdasági épületek turisztikai célú hasznosítása, ezáltal a vidéki épített örökség megmentése. 

A falusi szállásadók emellett a kistermelőkkel, gazdálkodókkal, programszolgáltatókkal összefogásban tevékenykednek, így több embernek nyújtanak munkalehetőséget, mint például Budapesten egy ún. airbnb típusú szálláshely.

Frankó Pál, a FATOSZ elnöke prezentál a jubileumi konferencián 

Kiss Kornélia, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának dékánja előadásában a képzőintézmény és a falusi turizmus kapcsolatát vizsgálta, azt, hogy miként tud egy fővárosi gazdasági egyetem jól képzett szakembereket biztosítani a vidéki turizmus számára. 

Klaus Ehrlich, az Európai Falusi Turizmus Szövetsége, a Ruraltour főtitkára európai példákkal szemléltette, hogy a kontinens legtöbb országában nagyon hasonló a falusi turizmus szektor helyzete, ami a szabályozási és piaci körülményeket, valamint a problémákat illeti. Ahogyan a FATOSZ elnöke és a nemzetközi szervezet főtitkára is hangsúlyozta, Európa-szerte nehéz a nagyvárosok és a vidék magánszálláshelyeinek működését egységesen szabályozni a jellegükből adódó komoly különbségek miatt. 

Az osztrákok és németek jó gyakorlatát hozta követendő példának, akik a szabályozást tekintve szétválasztották a magánszálláshely-kiadást falusi és városi kategóriákra, sokkal egyszerűbbé téve ezáltal a jogi kereteket.

Kimmo Aalto, a Ruraltour alelnöke a finnországi falusi turizmus vidékfejlesztési hatásait ismertette. Hangsúlyozta, hogy számos olyan földrajzi terület van, ahol a szállodaipar nem tudja megvetni a lábát, és kizárólag a magánszálláshelyek képesek pihenési lehetőséget biztosítani az odaérkezőknek. Ő is kiemelte a szektor elvándorlást akadályozó társadalmi hasznát.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a falusi turizmus és az agrártevékenységek (pl. állattenyésztés, növénytermesztés) kapcsolódási tevékenységeiről beszélt és felvázolta, hogy milyen pályázati lehetőségek várhatók a szektorban tevékenykedők, többek között az élelmiszer-előállítók és alapanyag-készítők számára, a FATOSZ-t pedig szakmai partnerként arra kérte, hogy továbbra is segítse az agrártárca munkáját.

FATOSZ: Átgondolásra érdemes a falusi szálláshelyek szabályozása 

A konferencia első napján a szakmai érdekképviseleti szervezetek vezetői kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a vidéki és a budapesti szálláshely-szolgáltatás jelenlegi körülményeit.

Frankó Pál FATOSZ-elnök a diskurzuson rámutatott, hogy ugyan jogilag a vidéki és budapesti magán- és egyéb szálláshelyek egy halmazt képviselnek, túl nagyok köztük ahhoz a különbségek a bevételek, a kihasználtság, a költségösszetétel és a működés szintjén, hogy egy kalap alá vegyék őket. Az elnök szerint átgondolásra érdemes a szabályozás megújítása, és ahhoz, hogy ez a szektor számára elfogadható eredményeket hozhasson, a kezdetektől elengedhetetlen a szakmai érdekvédelmi szervezetek bevonása a jogalkotás folyamatába. 

Kerekasztal-beszélgetés a magán- és egyéb szálláshelyek helyzetéről 

Klaus Ehrlich, az európai szövetség főtitkára egy olyan fontos tényre mutatott rá, amely eddig nem szerepelt a FATOSZ érvrendszerében, de Frankó Pál szerint most új csapásirányt jelölhet ki lobbitevékenységükben. Ehrlich úgy véli ugyanis, hogy

fontos lenne különbséget tenni a szabályozásban a szálláshely-szolgáltatók között az alapján, hogy fő bevételi forrásként, vagy kiegészítő jövedelemtermelésként végzik-e a tevékenységet. 

Ezáltal az is elkerülhető lehetne, hogy a professzionális szállodaipar versenytársaként tekintsen a közbeszédben a magánszállás-kiadásra, amely ebből adódóan nemcsak Magyarországon, de szinte egész Európában túlszabályozott. Szerinte egy átfogó tanulmány is szükséges a szektor számára az adózás kérdéséről, hiszen vannak olyan szembetűnő anomáliák, amelyek hátrányos helyzetbe juttatják a magánszálláshelyeket a szállodákkal szemben, példaként az adóból leírható költségek körét és a turizmusfejlesztési hozzájárulást említette.

Bruncsicsné Szekér Andrea, a Hévízi Szobakiadók Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy szervezetük – a FATOSZ-hoz hasonlóan – idén ünnepli 30 éves fennállását és 200 tagot számlálnak. Szavaiból az derült, ki hogy egy nagyobb fürdővárosban is hasonló problémákkal küzdenek a szálláshely-szolgáltatók, mint Budapesten vagy a vidéki Magyarország többi területén. 

Téma volt a rövidtávú lakáskiadás is

A kerekasztal-beszélgetés két további résztvevője Jakabházy László István, a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesületének vezető tisztségviselője, valamint Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, egy-egy friss közvélemény-kutatásra hivatkozott, amelyekből az derült ki, hogy van igény a budapesti VI. kerület társasházainak lakói részéről, hogy tovább fejlődjön a rövidtávú lakáskiadás üzletága, illetve a fővárosaiknak csak elenyésző része tiltaná be az airbnb-zést, még a kérdésről lakossági szavazást lefolytató Terézvárosban is csak minden 10. lakó. Jakabházy arról is beszélt, hogy az illegálisan működő szálláshelyekkel szemben az önkormányzatok edukálásával igyekeznek felvenni a harcot. 

Elismerések és termelői ízek

A falusi turizmusban hosszú évek óta tevékenykedők elismerésben részesültek a FATOSZ 30 éves fennállása alkalmából. Megyénként számos szakember munkáját köszönte meg a szövetség, illetve egykori elnökei és alelnökei kaptak kitüntető elismerést.

A vidék ízeit is megkóstolhatták a konferencia résztvevői

A vidéki vendégfogadás teljességének jegyében a helyi termelők és a FATOSZ megyei szervezeteinek tagkiállítói ételkóstolós és portékás standokkal színesítették a konferenciát. A rendezvényre érkező vendégek a Vidék Ízei Kóstolótérben ízlelhették meg a szálláshely-szolgáltatók és a gazdák termékeit. 

A konferencia keretében adták át Év Falusi Szálláshelye verseny idei győzteseinek járó elismeréseket is. 

Nyitókép: Frankó Pál és Klaus Ehrlich elismerést ad át a Danó Porta tulajdonosainak a falusi turizmusban végzett munkájuk elismeréseként.

Forrás: turizmus.com