Magyarországon 11 turisztikai térséget nevesített a kormány

Magyarországon 11 turisztikai térséget nevesített a kormány

Megjelent a turisztikai térségekről szóló kormányrendeletet, amely a turisztikai marketing szempontjából jól beazonosítható területeket a települések nevesítésével határozza meg. A korábbi fejlesztésközpontú szemléletet a marketing és az értékesítési fókusz váltja fel az MTÜ-nél. A térségek kijelölésével a cél a turisztikai feladatok ellátásnak hatékonyabbá tétele, jól kommunikálható és körülhatárolható fogadóterületek létrehozása, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (NTS 2030) céljaival összhangban, amelynek a megváltozott körülmények miatt jelenleg folyamatban van a felülvizsgálata – mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese a témáról tartott sajtótájékoztatón. Hosszú munka végére tett pontot a mostani rendelet, és mérföldkőnek számít az MTÜ és a hazai turizmus életében – tette hozzá. A kiemelt turisztikai fejlesztési térségek desztinációs logika mentén történő beazonosítása és lehatárolása 2016-ban indult, figyelembe véve mind a keresletet és a kínálatot, továbbá a térségekben rejlő további turisztikai lehetőségeket. Abban a szakaszban elsősorban fejlesztési megközelítést alkalmaztak, mert az volt indokolt. A turizmus fejlődési pályája új szakaszba lépett, mostantól új szemléletmód érvényesül – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Ezt tükrözi az is, hogy a térségek neveiből kikerült a „kiemelt" és a „fejlesztési" szó. Az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítésre és a marketingre helyeződik át, eszerint szeretné az MTÜ a térségeket a belföldi és a külföldi piacokon is versenybe hozni. Hangsúlyosabban jelennek meg a jövőben a marketingelemek, mint az imázs, az arculat, a márka, a piaci pozíció, és az értékesíthetőség. Formabontó módon, a térségek angol elnevezései is szerepelnek a kormányrendeletben, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy országhatárokon túlról is egyértelműen beazonosíthatóvá váljon az adott desztináció – tette hozzá Könnyid László. A kormány az alábbi turisztikai térségeket jelölte ki:
  1. Balaton turisztikai térség (angolul: Balaton)
  2. Sopron–Fertő turisztikai térség (angolul: Sopron region)
  3. Bük–Sárvár turisztikai térség (angolul: Bük and Sárvár)
  4. Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség (angolul: Tokaj and Nyíregyháza)
  5. Mátra–Bükk turisztikai térség (angolul: Eger region)
  6. Gyula és térsége turisztikai térség (angolul: Gyula region)
  7. Győr–Pannonhalma turisztikai térség (angolul: Győr and Pannonhalma)
  8. Szeged és térsége turisztikai térség (angolul: Szeged region)
  9. Pécs–Villány turisztikai térség (angolul: Pécs region)
  10. Debrecen és térsége turisztikai térség (angolul: Debrecen and surroundings)
  11. Budapest környéke turisztikai térség (angolul: Greater Budapest)
[caption id="" align="aligncenter" width="1290"] Térképen a kormány által nevesített turisztikai térségek Fotó: MTÜ[/caption] A turisztikai térségek meghatározásának célja továbbá a megfelelő pozicionálást követően a szolgáltatók közötti együttműködés erősítése, a fogadóterületek versenyképességének javítása, a meglévő kínálati elemek szolgáltatási csomaggá történő alakítása. Fontos szempont az is, hogy az egymástól jól megkülönböztethető desztinációk már rövidtávon képesek legyenek versenyképes utazási ajánlatot jelenteni az élményeket kereső, egyre igényesebb, valamint magasabb fajlagos költéssel bíró külföldi és belföldi vendégek számára. Ehhez kapcsolódóan a GINOP 1.3.4. keretében 4 milliárd forintos uniós forrás felhasználásával folyamatban van mind a 11 térség desztinácófejlesztési stratégiájának, imázsának, arculatának, márkájának kialakítása, piaci pozíciójának meghatározása.Ennek a munkának a befejezési határidejét 2021. december végében jelölte meg Könnyid László. [caption id="" align="aligncenter" width="1290"] Könnyid László: A mostani kormányrendelet mérföldkőnek számít a magyar turizmus életében Fotó: MTÜ[/caption] A Magyar Turisztikai Ügynökség tevékenységében már eddig is jelen volt a térségi szemlélet a kampányok szervezésében, a régiós kisfilmek, illetve a térségi kiadványok elkészítésében, a célzott kommunikációban. A Balaton után a napokban jelent meg a Mátra–Bükk vidékét népszerűsítő kiadvány, és hasonló készül a többi térségről is. Jönnek a térségi desztinációmenedzsment szervezetek A térségek kijelölése megalapozza a jövő intézményrendszerének kialakítását is. A helyi összefogásra alapozva, a hálózatosodás elvei mentén, de egészen új működési modell szerint áll majd fel a 11 térség desztinációmenedzsment szervezete, amelyekre a marketingen túl óriási feladat hárul majd a turizmus helyi szereplőinek szemléletformálásában is – hangsúlyozta Könnyid László. Szerkesztőségünknek arra a kérdése, hogy a most nevesített turisztikai térségekbe nem került, de turistákat szintén fogadó településeket mivel tudja biztatni az MTÜ, a vezérigazgató-helyettes elmondta, a lehatárolás valójában annyit jelent, hogy ezek a térségek turisztikai marketingszempontból önállóan értelmezhetők, a kimaradóknak az a „feladatuk", hogy a közelükben található turisztikai térségekkel szoros kapcsolatot alakítsanak ki, a hálózatosodás jegyében. Az egyes turisztikai térségek leírását itt találja meg, a kapcsolódó 429/2020. (IX. 14.) Korm. rendeletet pedig a térségeket alkotó települések listájával itt érheti el. Forrás: turizmus.com

1077 Budapest, Király u. 93. • +36 1 352 9804 +36 30 709 9726 • info@falusiturizmus.hu