50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park
„Volt egyfajta ellentét a gazdasági érdek és a természetvédelem között, ezzel is meg kellett küzdeni. Például, a vízi vadak vadászata, az intenzív állattartás, a libaügyek, amelyek szintén a Hortobágyot érintették. Az elmúlt évtizedek alatt ezek a dolgok kedvező irányba fordultak és mindenki számára elfogadható megoldások születtek" – magyarázta az osztályvezető.A turizmus a '90-es évek végén indult meg, amikor a természetvédelmi intézkedések hatását tetten lehetett érni. [caption id="attachment_58415" align="aligncenter" width="1024"] Fotó: HNP[/caption] Az első magyar nemzeti park címermadara a daru, amely faj szempontjából kijelenthető, hogy a nemzeti park létesítése és az itt folyó természetvédelmi munka sikertörténetté vált. Sok évtizeddel ezelőtt néhány száz, ezer egyed élt, tartott pihenőt a nemzeti park területén, de számuk az utóbbi két évtizedben berobbant és most már fontos éjszakázó hely és tavaszi-őszi átvonuló hely. Ez vonzotta az ökoturizmus iránt érdeklődőket külföldről, itthonról egyaránt, amihez a HNP alkalmazkodott és fejlesztette a bemutatási infrastruktúrát. Területek, övezetek lettek kijelölve a látogatók számára, de maradtak elzárt, például ún. magterületek, ahová csak a kutatók léphetnek be, az állat- és növényvilág pedig háborítatlanságot élvez. A kérdésre, hogy tartanak-e a „túlturizmustól", Danyi Zoltán elmondta, „nyilván van az a pont, amikor nemet kell mondani, illetve korlátot kell szabni a további fejlődésnek, de jelen pillanatban a HNP egészét tekintve nem mondhatjuk, hogy elérkezett ez a pont. Ugyanakkor vannak területek, amelyeknél falhoz értünk és fölösleges továbbfejleszteni, vagy reklámozni ezeket. Másoknál pedig fejlesztünk, és ezt nem kizárólag területekre értem, hanem a szolgáltatásokra is". Például a Hortobágy-halastavi Kisvasútnál a vonat műszaki állapotától függően még lehet növelni a látogatószámot. A HNP tervezi a csillagos égbolt megfigyelésének lehetőségét bővíteni nagyobb számú vendégek számára. Másik cél, hogy ne csupán a profi fotósok örökíthessék meg például a madárvonulást, hanem a hétköznapi vendégek is, ezért van egy madárszínház-projektjük, s ha megvalósul, akkor kvázi egy színházszerű kialakításból, zárt térből lehet nyomon követni és fényképezni a természet mindennapi életét. A kulturális értékek bemutatásánál kötelezettségeik is vannak, hisz a nemzeti park egyben világörökségi helyszín is, az évezredes legeltetéses állattartást és minden velejáróját, a hozzá köthető kézművességgel, művészettel őrizni kell! Jelenleg folyamatban van a Pásztormúzeum épületének műemléki helyreállítása, a teljes tartalmi koncepció újragondolása, mely munkával év végére készülnek el terveik szerint. Az 50. évforduló évében minden program az ünnephez igazodik, ám amivel igazán készülnek, az a Világörökségi Nap április 22-én (több helyszínen). Pünkösdkor Gulyásverseny és Pásztortalálkozó lesz, nem maradnak el a Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok, októberre tervezik a Darufesztivált konferenciával egybekötve, de máris számos országos tematikus iskolai ismeretterjesztő tanulmányi verseny zajlik, amelynek témája az 50 éves nemzeti park és néhány döntőjének a helyszíne is a Hortobágy lesz. A Virágkarneváli Héten a Debreceni Nagyerdő szívében Hortobágy házhoz jön címmel egész napos programokkal várjuk az érdeklődőket, de jelen lesznek a Debrecen Drive-on, a Campus Fesztiválon, mert céljuk a közönségkapcsolat széles körű kiépítése. Ami a hazai és külföldi vendégek kedvenc célpontjait jelenti, első helyen a szafarizás áll a Hortobágyi Vadasparkban, második a pusztai szekérprogram csikósbemutatóval fűszerezve, ezt követi a vonatozás Halastón, valamint a Tisza-tavi Vízisétány, amelynek víz fölé épített pallóútja és madármegfigyelő építményei vízi járművel közelíthetők meg Poroszló felől. A látogatóink száma folyamatosan emelkedik, a létesítményeket átlagban évi 20-30 ezer vendég látogatja, a belépőjegyek alapján pedig évente közel 200 ezer turistát vonz a Hortobágyi Nemzeti Park. Forrás: turizmus.com