A turisztikai támogatási rendszer megújulásáról Róna Andrea, a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszélt a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tudásmegosztó konferenciáján.
Miközben a Gazdasági és Energetikai Minisztérium Kapitány István vezetésével folytatja a korábbi turisztikai támogatások átvilágítását, a Magyar Turisztikai Ügynökségnél a szakma bevonásával zajlik az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégiai keret kidolgozása. Ennek része a támogatási rendszer új alapokra helyezése is, „hogy minden közforint oda kerüljön, ahol a legnagyobb mérhető turisztikai és nemzetgazdasági többlethatást hozza” – jelölte meg a támogatások irányát Róna Andrea, a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt. augusztusban kinevezett vezérigazgatója.
Az új szemléletnek megfelelően a társaság portfóliógazdaként, a közpénzt befektetésként kezelve menedzseli a pályázati folyamatokat. A finanszírozáson túl hangsúlyt helyeznek az igényfelmérésre és az ágazati párbeszédre; a támogatott projekteket végigkísérik a döntéstől a fenntartásig; és mérik az eredményeket: az előre rögzített mutatók és az NTAK-adatok alapján éves hatásjelentéseket készítenek, az első jelentés 2028 elején várható.
A megújult támogatási rendszerhez a társaság új nevet és új, letisztult arculatot is rendel – erről a fenntartói döntést követően tájékoztatnak.
Pályázati feltétel az NTAK-adatszolgáltatás
Róna Andrea a támogatási rendszer részleteire is kitért. Elmondta, hogy a tervek szerint önerő nélkül, egy kérelemben is lehet majd pályázni, ez esetben a finanszírozást a kedvezményes hitel és a vissza nem térítendő támogatás együttese jelenti, és alapelv, hogy a támogatás sosem lehet nagyobb a hitel összegénél. A rendszerbe nagyobb támogatás is belefér, a tervezett feltételek maximum 25 millió forint hitelről és kb. 8,3 millió forint támogatásról szólnak; így 1 forint támogatás 4 forint fejlesztést indíthat.
Fontos tudnivaló, hogy a pályázat alapfeltétele az NTAK-adatszolgáltatás: a nyílt pályázatok jogosultsága és pontozása az NTAK-adatokra épül, és a továbbiakban a vállalkozások fejlődése így válik mérhetővé. Hozzátette, hogy jelenleg a kötelezett üzletek 46 százaléka küld adatot az NTAK-ba, ezért arra kérte a vállalkozásokat, hogy minél előbb kezdjék meg az adatszolgáltatást – szezonális zárva tartás idején is, akár nullás forgalommal –, mert ezt a következő Ganz Ábrahám-kiírásnál már figyelembe veszik.
A tervezett finanszírozási konstrukciók alapvetően két modellre épülnek: az egyik forma, amikor a hitel és a támogatás egy csomagban érkezik: a kettő egyszerre igényelhető, nyílt pályázaton, például a Ganz Ábrahám programban, és a pályázatokat pontozással bírálják el. A másik típus a teljesítményalapú hitel – ez egy kedvezményes hitelforma, amelynek egy része a vállalt eredmény teljesülésekor vissza nem térítendő támogatássá alakul – a tervek szerint, jogi és pénzügyi kereteinek kidolgozását követően.
A rendszer négy finanszírozási szintet különböztet meg. Az alapszint a mikro- és kisvállalkozásoknak szól, kb. 13 millió forint összegig, és a Ganz Ábrahám Programban igényelhető, csakúgy, mint a következő, a növekedési konstrukció, ez a kkv-k fejlesztéseit célozza a 13–33 millió forint összeghatáron belül. A harmadik, a stratégiai szint több magántőke bevonását várja el, a legfelső, úgynevezett transzformációs konstrukció pedig a növekvő keresletű húzótérségek kínálati bővítését szolgálja külső források bevonásával. Itt is igaz, hogy a támogatás egyik szinten sem lehet több, mint a hitel vagy a bevont magántőke.
Négy program, egy logika
Az előadás a 2027-es programportfólióra is kitért, amely négy fő elemet tartalmaz.
- A tervek szerint 2027 januárjában a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt. írja ki a Gazdasági és Energetikai Minisztérium Ganz Ábrahám Programja keretében megvalósuló új turisztikai pályázatot, amely nyílt pályázati lehetőség kkv-knak, önerő nélkül, 75 százalék hitel + 25 százalék támogatás konstrukcióban.
- Az új vendéget hozó programok kiírása a tervek szerint 2027 márciusában várható: ezekben olyan rendezvények és attrakciók pályázhatnak, amelyek támogatás nélkül nem jönnének létre, és igazoltan új vendégeket hoznak.
- Az egyedi támogatású pályázatok körébe a nagy, stratégiai projektek tartoznak, ezek támogatásáról az üzleti terv alapján, nyilvános szabályok szerint, egyedi elemzéssel a Befektetési Bizottság dönt. Az első döntési kör 2027 második negyedévében várható.
- S végül a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt. felel a Hungary MICE Fund program pályázati lebonyolításáért is. A pályázati keret a Visit Hungaryhez tartozik, a kiírás 2027 februárjában várható, a támogatást elsősorban a külföldi vendégéjszakákat hozó konferenciákra, rendezvényekre lehet igényelni.
Új felépítésben a Ganz Ábrahám Program
2026-ban az éttermek és cukrászdák beruházásait segítő Ganz Ábrahám Program (5+5 konstrukció) keretében 790 magyar mikro- és kisvállalkozás igényelt egyenként 10 millió forintos fejlesztési lehetőséget, amely 5 millió forint kedvezményes KTH Start Hitelből és 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból állt. A kedvezményezettek mintegy 95 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás (családi vállalkozások, éttermek, cukrászdák), amelyek a konstrukcióban 4 milliárd forint kedvezményes hitelhez és 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak. A szaktárca támogatási céljával összhangban a finanszírozási konstrukció forrásainak mintegy 80 százaléka a vidéki turisztikai szolgáltatók fejlesztéseit segítette.
2027-től a program finanszírozási szerkezete átalakul: míg az eddigiekben 1 forint támogatás 2 forint fejlesztést generált, az új kondíciók szerint ez a kétszeresére, 4 forintra emelkedik, és példaként 10 milliárd forintnyi támogatás a keret teljes lehívásával akár 40 milliárd forint fejlesztést is eredményezhet (szemben a 2026-os 7,9 milliárddal), ez pedig akár 3850 vállalkozást is segíthet (ez a szám 2026-ban 790).
Róna Andrea hangsúlyozta, hogy a folytatásban a program a vállalkozások igényeire épül, a részletek kidolgozását NTAK-alapú keresletfelmérés előzte meg. A több mint 1150 kitöltő válaszaiból kiderült, hogy 56 százalékuk tervez beruházást 24 hónapon belül, és a mikro- és kisvállalkozások 59 százaléka a fejlesztéshez szükséges forrás kevesebb mint 25 százalékával rendelkezik, ezért önerő elvárása esetén a célcsoport nagy része kiesne a támogatottak köréből.
A pályázati tervezet szerint az elszámolható költségek közé tartoznak a konyhatechnológiai beruházások, az energetikai fejlesztések, a minőséget növelő felújítások, a digitalizációs fejlesztések és részben a képzés.
A vezérigazgató hozzátette, hogy a pályázati konstrukciók átalakítása azt a szemléletváltást is jelzi, hogy nem pénzt akarnak osztani, hanem minél szélesebb körben fejlesztéseket kívánnak indítani.
Cikk forrása: ide kattintva
(Nyitókép: Róna Andrea. Forrás: Landi Csaba)