Falusi turizmus

A rövid távú lakáskiadás átfogó szabályozása, beleértve a kétéves nyilvántartásba vételi moratóriumot és a tételes átalányadó-bevételhez való igazítását, emelését, kizárólag Budapestet érinti, a vidéki Magyarországot sem most, sem a jövőben nem fogja. 

A Kormány megértette, hogy a vidéki turizmusra más működési modell jellemző és teljesen más mechanizmusai szerint van jelen a piacon, mint a fővárosban található szálláshelyek. Azonos jogi kategória, azonban eltérő gyakorlatok, tendenciák, működésben tetten érhető alapvető különbségek. 

"A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára, azonban máig – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért. A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását, az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése a mai napon kezdődik meg. A törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38.400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.

A javaslat mindemellett két éves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. A rövidtávú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.

Megállapítható, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.

Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek. Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról.

Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében.

Bár a budapesti súlyos lakhatási válság megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. Az önkormányzatok tétlenkedése csak súlyosbította a válsághelyzetet, ezért a fővárosi Fidesz javaslatára, vele együttműködve kell a kormányzatnak a családok érdekében beavatkoznia és megfelelő megoldásokat találnia.

Forrás: FATOSZ & Nemzetgazdasági Minisztérium & turizmus.com