Falusi turizmus

A Néprajzi Múzeum 2022-ben átadott új épületének köszönhetően a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében 232 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket is őriz. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a 17. századtól napjainkig mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit. 

A múzeum új épülete lehetőséget ad arra, hogy ezt a páratlan, magyar és nemzetközi vonatkozású anyagát a most nyíló kiállításon a régi, Kossuth téri épülethez képest közel háromszor nagyobb területen mutassa be. 

Az új gyűjteményi tárlat kilép a kiállítóterekből is, hatása az egész épületben tetten érhető: nem csak új színekkel és anyagokkal, újrarendezett grandiózus terekkel találkozhatnak majd látogatók, hanem új pihenőhelyek, multimédiás alkalmazások, szolgáltatások várják őket.

3600 kiállítási tárggyal és több mint 1000 történettel ismerkedhetünk meg

A most nyíló tárlat a múzeum történetének ötödik állandó kiállítása, korszerűen és interaktívan, a 21. századi múzeum látogatók számára érthető és szórakoztató módon mutatja be az a tudást, tapasztalatot, gyűjteményt, amely az intézmény 150 éves történetes során létrejött. 

A nyolc tematikára osztott tárlat történetileg változó nézőpontokat tár fel, nem egyetlen történetet mesél el, hanem számos téma mentén fedezhetik fel a látogatók a magyar hagyományainkat és más népek kultúráját. 

A busójárás tárgyi rétegei, a matyó kötények, székely öltözékek, óceániai halotti maszkok vagy az al-dunai halászat eszközei mellett számos téma szembesít az örökségünkhöz fűződő bonyolult kapcsolattal.

Menyasszonyi ládák 18. századig visszanyúló históriáin keresztül családok generációkon átívelő sorsa elevenedik meg, rácsodálkozhatunk, hogyan talált egymásra a múzeumban a hanti sámán halotti emlékfigurája és a sámán több mint 100 évvel később élő rokona, vagy bámulatos szépségű tárgyak között barangolva elgondolkodhatunk azon, mi a következménye, ha műalkotásként tekintünk a néprajzi tárgyakra és megfosztjuk őket eredeti funkciójuktól. 

A látogatók olyan ősi tárgyakkal és krimibe illő történetükkel találkozhatnak, mint az a 170 kg-os maja uralkodó sztélé, amelyet 731-ben készítettek, az 1930-as években felfedeztek, az 1960-as években elloptak, megcsonkítottak és egy hivatalos műtárgycsere révén hoztak Budapestre. De azokat a hanti és manysi tárgyakat is láthatjuk, amelyeket Reguly Antal az 1840-es években gyűjtött. A sokáig a Nemzeti Múzeumban kallódó anyagot a Néprajzi Múzeum első vezetője, Xántus János leltározta be 1872-ben, akinek gyűjtései – például az első leltári számot viselő japán lampion – is láthatóak lesznek a kiállításon.

A kiállításon bejárhatjuk a világot Kalotaszegtől Afrikáig a fonográffal népzenét gyűjtő Bartók Bélával, az Óceániát felderítő Bíró Lajossal vagy az archaikus népi kultúrát kutató Györffy Istvánnal, de az időben is visszarepülhetünk. Megnézhetjük, milyen viseleteket,  bútorokat láthattak a Néprajzi Múzeum első állandó kiállításának látogatói 1898-ban, érezhetjük az Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Falu miliőjét.

A kiállítás nemcsak az elkötelezett felnőtt látogatókat szólítja meg. Barka cica és Buga kutya állandó szereplői a gyűjteményi kiállításnak. A kisgyerekek a két állatfigura történetein keresztül ismerhetik meg a kiállítást legérdekesebb részeit. Barka és Buga főszereplői lesznek a rendszeresen visszatérő, hétvégi családi foglalkozásoknak, de kiállítási kalandjaikat végigkövethetik a múzeum családi kiállítás kalauzában is.

A tárlat munkáiról látványos videó is készült. 

A 2022 májusában megnyílt Néprajzi Múzeumban interaktív tárlatok mellett, mintegy 4000 műtárgyat felvonultató Kerámiatér és a Liget Budapest Látogatóközpontja várja az érdeklődőket Budapest aranykorát bemutató óriásmakettel. A múzeum 2022-ben elnyerte a rangos svájci Built Design Awards kulturális kategóriájának fődíját, 2023-ban pedig az amerikai Time Magazine beválogatta a World’s Greatest Places nevű gyűjtésébe. Szintén ebben az évben elnyerte Paris Design Award és az International Architecture Award elismerését. Sikert aratott a 18. Velencei Építészeti Biennálén is, ahol a Magyar Pavilon központi témáját a múzeum adta. 2024-ben a világ legjobb középületének választották Szingapúrban a FIABCI díjátadóján.

Forrás: turizmus.com

Nyitókép: Néprajzi Múzeum (fotó: Palkó György)