A FATOSZ 30 konferencián kerekasztal-beszélgetés keretein belül vitatták meg a magán-és egyéb szálláshelyek helyzetét és megítélését.
A konferencia első napján a szakmai érdekképviseleti szervezetek vezetői kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a vidéki és a budapesti szálláshely-szolgáltatás jelenlegi körülményeit.
Frankó Pál FATOSZ-elnök a diskurzuson rámutatott, hogy ugyan jogilag a vidéki és budapesti magán- és egyéb szálláshelyek egy halmazt képviselnek, túl nagyok köztük ahhoz a különbségek a bevételek, a kihasználtság, a költségösszetétel és a működés szintjén, hogy egy kalap alá vegyék őket. Az elnök szerint átgondolásra érdemes a szabályozás megújítása, és ahhoz, hogy ez a szektor számára elfogadható eredményeket hozhasson, a kezdetektől elengedhetetlen a szakmai érdekvédelmi szervezetek bevonása a jogalkotás folyamatába.
Klaus Ehrlich, az európai szövetség főtitkára egy olyan fontos tényre mutatott rá, amely eddig nem szerepelt a FATOSZ érvrendszerében, de Frankó Pál szerint most új csapásirányt jelölhet ki lobbitevékenységükben. Ehrlich úgy véli ugyanis, hogy
fontos lenne különbséget tenni a szabályozásban a szálláshely-szolgáltatók között az alapján, hogy fő bevételi forrásként, vagy kiegészítő jövedelemtermelésként végzik-e a tevékenységet.
Ezáltal az is elkerülhető lehetne, hogy a professzionális szállodaipar versenytársaként tekintsen a közbeszédben a magánszállás-kiadásra, amely ebből adódóan nemcsak Magyarországon, de szinte egész Európában túlszabályozott. Szerinte egy átfogó tanulmány is szükséges a szektor számára az adózás kérdéséről, hiszen vannak olyan szembetűnő anomáliák, amelyek hátrányos helyzetbe juttatják a magánszálláshelyeket a szállodákkal szemben, példaként az adóból leírható költségek körét és a turizmusfejlesztési hozzájárulást említette.
Bruncsicsné Szekér Andrea, a Hévízi Szobakiadók Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy szervezetük – a FATOSZ-hoz hasonlóan – idén ünnepli 30 éves fennállását és 200 tagot számlálnak. Szavaiból az derült, ki hogy egy nagyobb fürdővárosban is hasonló problémákkal küzdenek a szálláshely-szolgáltatók, mint Budapesten vagy a vidéki Magyarország többi területén.
A kerekasztal-beszélgetés két további résztvevője Jakabházy László István, a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesületének vezető tisztségviselője, valamint Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, egy-egy friss közvélemény-kutatásra hivatkozott, amelyekből az derült ki, hogy van igény a budapesti VI. kerület társasházainak lakói részéről, hogy tovább fejlődjön a rövidtávú lakáskiadás üzletága, illetve a fővárosaiknak csak elenyésző része tiltaná be az airbnb-zést, még a kérdésről lakossági szavazást lefolytató Terézvárosban is csak minden 10. lakó. Jakabházy arról is beszélt, hogy az illegálisan működő szálláshelyekkel szemben az önkormányzatok edukálásával igyekeznek felvenni a harcot.
Forrás: turizmus.com