Falusi turizmus

Az Agrárminisztérium és a NÉBIH a 2023-as Helyi Termék Rendezvénysorozat hallgatósága előtt már bemutatta a Kistermelői rendelet ( Kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet) utódját és legfontosabb változásokat, melyek a “Flexi”, azaz a “Kis mennyiségű, helyi, marginális élelmiszer-előállítás és értékesítésről” szóló AM rendeletben fognak helyet kapni. A 2023. október 20-án pedig immáron társadalmi egyeztetés keretében a teljes szöveg a nyilvánosság elé kerülhetett, melyet a Egyesületünk megküldött tagjainak.
2023. november 10-én Békéscsabán a REL Szervezők Napján, a Kislépték rendezvényén részleteiben is bemutatásra kerül a rendelettervezete!
A leglényegesebb változások a következők:
● Felváltja a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletet, valamint az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről 43/2011. (V. 26.) VM rendeletet, és a az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendeletet ;
● Módosul a kistermelő fogalma, jogi személyek is, így szociális farmok is végezhetnek kistermelői élelmiszer előállítást a jövőben;
● Az értékesítés köre bővül az internetes, automatában és átadó pontokon történő értékesítéssel;
● Megjelenik a kisüzemi szint, mely a kistermelő és az ipari szint között egy harmadik, könnyítéseket tartalmazó szintet fog jelenteni: az I. kategória a korábbi kistermelői mennyiségeket tartalmazza, a II. kategóriában a maximális mennyiségek bővítésre kerültek.
● Újra lesz vágópont, azaz kiskapacitású vágóhíd,
● A rendelet hatálya kiterjed azon vadászati termékekre is, melyet a vadász mobil vadfeldolgozó létesítményben feldolgoz és ingyenesen átadja, vagy ellenérték fejében értékesíti a végső fogyasztónak vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó-ipari létesítménynek.

A társadalmi egyeztetés keretében a Kislépték Egyesület javaslatokat küldött a tagok kérése és a kistermelői visszajelzések alapján, hogy segítsük a könnyebb értelmezhetőség kialakítását és a jogharmonizációt. Ezek a javaslataink összefoglalva a következők:
● A kistermelői falusi vendégasztal szolgáltatás jelenlegi TEÁOR/ÖVTJ besorolás jogbizonytalanságot okoz, ezért kértük annak útmutatóban való értelmezését – azaz pl. 100% őstermelői tevékenység lehessen újra;
● A kistermelői falusi vendégasztal fogalom úgy került meghatározásra, hogy “nem rendszeres” tevékenység. Kértük a korlátozás törlését, hiszen már a kistermelői élelmiszer-előállítás szabályozása önmagában megad egy mennyiségi korlátot, melyet a kistermelő nem léphet át, így a rendszeressé váló falusi vendégasztal szolgáltatás sem tud végtelen mennyiségeket és gyakoriságot elérni.
● Javaslatot tettünk a helyi termelői piac fogalmának jogharmonizációjára a kereskedelmi törvényben [2005. évi CLXIV. törvény] (továbbiakban: Kertv.). A Kertv. 2.§ 5a. pontjában meghatározott helyi termelői piacon ne csak élelmiszert értékesíthessenek, hanem az őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó egyéb kézműves termékét, és jelen rendelet tervezet szerinti kistermelőként működő jogi személy, vagy kézműves a saját előállítású kézműves termékét is értékesíthesse (pl. kecsketartó kecskesajtot és kecsketejből előállított szappant).
● A saját termelés értelmezése kapcsán kértük a pontosítást. Nemzetközi jogi példákkal is alátámasztható, hogy a saját termelésű alapanyag feldolgozás alatt, a termék jellegét (meggyes pite esetén a meggy is adhatja a jelleget), vagy fő összetevőjét lehet elvárni a termelőtől, a saját termesztés tekintetében.
● A gyógynövényekből készült kistermelői élelmiszer-termékek kapcsán hangsúlyoztuk, hogy a “gyógynövény” hagyományos népi megnevezése sok élelmiszer célú termesztett vagy gyűjtött növényünknek (pl.: medvehagyma, fokhagyma, som, rózsabogyó, stb.). Így javasoltuk, hogy a kistermelő termesztett vagy gyűjtött gyógynövényekből csak élelmiszert állíthasson elő (ahogy eddig is). Az általa készített élelmiszereknek gyógyhatást nem jelölhet, kivéve ha megfelel a vonatkozó rendeleteknek (szakképesítés, vizsgálatok, stb.).
● Kértük annak pontosítását, hogy kinek szükséges kistermelői regisztrációt tennie.
● Az értékesítési csatornák szabályozásához kapcsolódóan javasoltuk, hogy valós piaci/fogyasztói igényre válaszul, engedjék meg, hogy kistermelők a kézműves pékségek részére kistermelői termékeiket (dió, lekvár, túró, szalonna, stb.) értékesíthessék, hogy a pékségek ezeket termékeikhez feldolgozhassák (pl. szilvalekváros bukta).
● A jogalkotó kedvezően kívánta elősegíteni az innovatív értékesítési csatornák működését, úgymint az automatákból értékesítést, online értékesítést, és csomagküldő szolgáltatás által kiszállított termékek értékesítését. Pontosítást kértünk arra vonatkozóan, hogy a csomagküldő kereskedést és a csomagküldő szolgáltatást meg lehessen különböztetni.
● Tagjaink kérését tolmácsolva kértük a jogalkotók segítségét, hogy útmutatóval támogassák a gazdákat  abban, hogy mit kell feltüntetnie a tojáson vagy annak csomagolásán, és milyen egyéb feltételeknek kell megfelelni, ha a gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot és fürjet tartó kistermelő, a viszontértékesítő kiskereskedelmi egység (helyi termék bolt), vagy vendéglátó egység részére értékesítene.

Összességében a rendelettervezet egy előremutató változást vetít elő a kistermelői élelmiszer-előállítás és kereskedelem tekintetében, figyelembe véve az innovatív értékesítési csatornák megjelenését és a fogyasztói igények változását.

Különösen támogatjuk, hogy az Agrárminisztérium és a NÉBiH útmutatóval is segítik majd az új rendelet értelmezését. Ezen folyamatokban a Kislépték Egyesület továbbra is megad mindenféle szakmai támogatást nemzetközi jó gyakorlatok és jogszabályi, kutatási eredmények figyelembe vételével.

Fotó: NAK 2023 Helyi Termék Rendezvénysorozat

Forrás: kisleptek.hu