Későbbre várható az európai turizmus helyreállása
Későbbre várható az európai turizmus helyreállása
A koronavírus-járvány második hulláma, illetve az ennek kapcsán bevezetett utazási korlátozások miatt nem várható rövid távon a kontinens turizmusának helyreállása – derül ki az ETC friss jelentéséből.
Az Európai Turisztikai Bizottság az idei első háromnegyedév adatainak elemzése alapján hozta nyilvánosságra elemzését, amely szerint az említett időszakban 68%-kal csökkent a nemzetközi turistaérkezések száma Európában az egy évvel korábbihoz képest.
Az első lezárás végét követően júliusban és augusztusban érezhetően nőtt a turistaforgalom, ami jelezte, hogy az emberekben megvan az utazási hajlandóság. Az ősszel bevezetett újabb szigorú intézkedések alapján ugyanakkor immár nem várható a turizmus gyors helyreállása. Ezért az év hátralevő részében 61%-os visszaesésre számítanak az elemzők.
A jelentés megjelenése kapcsán az ETC igazgatója, Eduardo Santander kiemelte:
„Mivel a járvány második hulláma gúzsba köti Európát, minden eddiginél fontosabb lenne, hogy az európai nemzetek összefogjanak és közös megoldásokat találjanak nem csupán a vírus terjedésének megállítására, hanem a turizmus fenntartható helyreállítása, az utazók bizalmának visszaállítása, valamint az ágazatban működőt vállalkozások, illetve a több millió munkahely megőrzése érdekében.
Az európai gazdaság helyreállása nagy mértékben függ majd a turizmus szektor újraindulásától, hiszen az ágazat adja az Unió országaiban a nemzeti össztermék közel 10 százalékát és több mint 22 millió főt foglalkoztat."
Az elemzésből az derül ki egyébként, hogy a legjelentősebb visszaesést a külföldi turistaérkezések terén Ciprus és Montenegró könyvelte el, ahol 85, illetve 84%-os volt az idei mínusz.
[caption id="" align="aligncenter" width="1567"]
Mindenhol jelentős volt Európában a visszaesés, de a mediterrán térségben különösen Fotó: ETC[/caption]
A leginkább érintett országok között volt még Románia (-80%), Törökország (-77%), Portugália és Szerbia (-74%). Máltán és Izlandon sem volt sokkal jobb a helyzet, ott 71%-os volt a visszaesés.
Ezzel szemben Ausztria turizmus meglehetősen válságállónak bizonyult, ugyanis ott szeptemberig „csupán" 44%-os volt az elmarad az egy évvel korábbi adathoz képest.
Az ETC jelentése foglalkozik a várható kilátásokkal is. Ezek szerint a belföldi turizmus fog elsőként helyre állni, és 2022-re már meg is haladhatja a 2019-es szintet. Az európán belüli rövidebb utazások 2023-ra térhetnek vissza a korábbi szintre. A teljes utazási piacot tekintve a járvány előtti szint elérése legkorábban 2024-re várható az előrejelzés szerint.
[caption id="" align="aligncenter" width="1031"]
A kilábalás várható időpontja többféle forgatókönyv szerint Fotó: ETC[/caption]
Mindenhol jelentős volt Európában a visszaesés, de a mediterrán térségben különösen Fotó: ETC[/caption]
A leginkább érintett országok között volt még Románia (-80%), Törökország (-77%), Portugália és Szerbia (-74%). Máltán és Izlandon sem volt sokkal jobb a helyzet, ott 71%-os volt a visszaesés.
Ezzel szemben Ausztria turizmus meglehetősen válságállónak bizonyult, ugyanis ott szeptemberig „csupán" 44%-os volt az elmarad az egy évvel korábbi adathoz képest.
Az ETC jelentése foglalkozik a várható kilátásokkal is. Ezek szerint a belföldi turizmus fog elsőként helyre állni, és 2022-re már meg is haladhatja a 2019-es szintet. Az európán belüli rövidebb utazások 2023-ra térhetnek vissza a korábbi szintre. A teljes utazási piacot tekintve a járvány előtti szint elérése legkorábban 2024-re várható az előrejelzés szerint.
[caption id="" align="aligncenter" width="1031"] A kilábalás várható időpontja többféle forgatókönyv szerint Fotó: ETC[/caption]
A járvány miatt nem csupán a közelebbi úti célok értékelődtek fel, hanem általában az olyan vidéki és tengerparti helyszínek, ahol nincs akkora tömeg, mint a nagyvárosokban. Elképzelhető, hogy ez a változás az utazók fejében végső soron megoldást jelent majd a túlturistásodás ellen, és előtérbe fognak kerülni a fenntartható turizmusban jeleskedő desztinációk. A másodlagos üdülőhelyek iránt megnövekvő érdeklődés szintén azt jelenti majd, hogy enyhül a nyomás az eddig a tömegturizmussal küzdő üdülőhelyeken, ráadásul a turizmus kedvező gazdasági hatásait több helyszín, egyenlőbb eloszlásban élvezheti majd.