Falusi turizmus

Zala megye a Magyarország délnyugati részén terül el. Horvátországgal és Szlovéniával határos. Székhelye Zalaegerszeg. Zala megye különböző típusú tájegységek találkozási területe. Jelentősebb tájai: Zalai dombság, Keszthelyi-hegység, Nyugat Balaton. Fő folyója a Zala. A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A megye éghajlatára meghatározó jelentőségű, hogy Magyarországnak ez a tengerekhez legközelebb eső vidéke. Éghajlatára leginkább az óceáni, legkevésbé a kontinentális hatás van befolyással. Zala vármegyét I. Szent István király alapította a XI. században. A középkorban fénykorát Mátyás király alatt élte a XV. században. A török háborúk idején jelentős védelmi végvonal volt (Zala megyén át vezetett a legrövidebb út az osztrák tartományai felé) 30 kisebb-nagyobb végvárral.  A török hódítókat 1690-ben űzték ki. A 18. században gazdasági és kulturális fellendülés, városiasodás indult meg a megyében. A reformkor nagy társadalmi megélénkülést jelentett itt is. A XX. században a két nagy világháborút követően a szovjet megszállás időszakában majd azt követő időszakban gyors társadalmi és gazdasági változások mentek végbe. Mára Zala megyében az ipar, mezőgazdaság, egészségügy, oktatás terén egyaránt komoly fejlődés ment végbe. Gazdasági életében meghatározó a faipar és erdőgazdálkodás, a turizmus valamint a gépipar. A megye turisztikai vonzerejét az érintetlen természet, a számtalan gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak. Zala megyében található Európa legnagyobb melegvizű tava Hévíz.   Forrás: https://www.zala.hu/ 2021.11.12.