Falusi turizmus

Magyarországon a natúrparkok a 2004-es természetvédelmi törvény módosítása óta fogják össze egy adott régió természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeit. Az elmúlt egy évben is tovább bővült a magyarországi natúrparki hálózat, amelybe már 338 település tartozik, és így az ország területének valamivel több, mint tíz százalékát fedik le. A tizenkilenc magyarországi vármegyéből tizenhétben található natúrparki település - sorolta a legfontosabb adatokat Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. 

A minisztérium célja az elmúlt évben az volt, hogy a helyi natúrparki munkaszervezetek az anyagi segítségnek köszönhetően növeljék a láthatóságukat, a helyi közösségekkel való kapcsolatukat. Az idei év fő célkitűzése pedig, hogy az általános iskolák számára egy olyan oktatási anyagot készítsenek el, ami az alsó- és felső tagozatos diákok számára bemutatja a hazai natúrparkok működését, szerepét. A környezeti nevelés egyébként is fontos területe a natúrpark mozgalomnak: ahogy Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke fogalmazott: "egy élhetőbb jövőben gondolkodunk, amiért a jelenben akarunk tenni."   

Az elvándorlás megállításában is segíthetnek a natúrparkok

Magyarország a 2004-es, Európai Uniós csatlakozás óta jelentősen, az uniós átlagnál lényegesen nagyobb mértékben növelte gazdasági teljesítményét. Vármegyei bontásban ugyanakkor már jóval színesebb képet láthatunk - vette át a szót Mayer Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára. Tovább nyílt a régiók közötti olló: míg Budapest fejlettsége az uniós átlag 129 százalékáról 159 százalékra emelkedett, addig Nógrád vármegye csak 32-ről 35 százalékra tudott előrelépni.

Ezek a különbségek pedig a demográfiai folyamatokban is visszaköszönnek. Míg a nagy gazdasági centrumok (Budapest, Miskolc, Debrecen), és azok agglomerációja növelték a lakosságszámukat, addig a periféria, így a kis- és közepes méretű városok, illetve a falvak egyre jobban kiüresednek. De a megyei jogú városok többségét is érinti az elvándorlás. Ez pedig egy olyan negatív folyamat, aminek a natúrparkok fejlesztésével is gátat lehetne szabni. Mayer Gábor szerint a területfejlesztési politika és a natúrparki mozgalom leginkább a népességmegtartás mentén kapcsolódik egymáshoz. A hazai natúrparkok megoszlását tekintve, a Dunántúlon ugyan a nagyvárosok vonzáskörzetében létesültek ezek a természetvédelmi egységek, a keleti országrészben viszont kifejezetten a rurális területeken, falusi, kistelepülési környezetben találhatók, amik kifejezetten szenvednek az elvándorlás problémájától. 

Ha már helyi közösségek: Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese is azt emelte ki, hogy a natúrparkok nagymértékben hozzájárulhatnak a táji identitások erősítéséhez. Ez különösen fontos a határon túli magyarság megmaradása érdekében. Péti Márton szerint a natúrparkok egyik küldetése a határon átnyúló tájegyesítés, amire például a Csallóköz Natúrpark is egy kifejezetten jó példa. "Ha a magyarság által lakott tájakat fejlesztjük, akkor az ország többségi társadalma, románok, szlovákok is érdeklődni fognak iránta, és egyre nagyobb elismerést kaphatnak a magyar kisebbségek jogai, az általuk vallott értékek" - tette hozzá az elnökhelyettes. 

Kiemelt téma a környezetvédelem, főleg az akkumulátorgyárak korában

A IV. Kárpát-medencei Natúrparki Találkozó sem múlt el új együttműködés aláírása nélkül. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, illetve a Magyar Natúrpark Szövetség megállapodása meglehetősen magától értetődő volt. "Mindkét szervezetnek ugyanaz a célja, a környezet élhető állapotának megőrzése. Mi ezt elsősorban technokrata módon, ipari jellegű tevékenységekkel, így a hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság, szennyvíztisztítás révén próbáljuk előmozdítani" - indokolta meg az együttműködést Ágoston Csaba, a szervezet elnöke.

A környezetvédelmi területen az Energiaügyi Minisztérium is ezer szállal kapcsolódik a natúrparki mozgalomhoz. Keszthelyi Nikoletta, környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a 2027-ig terjedő célkitűzéseik egyik alappillérét a levegőtisztaság javítása jelenti. Emellett elindítanak egy projektet a szennyezett területek felmérésére is. A legkritikusabb régiókat most csaknem 13 milliárd forintból tisztítják meg, Balassagyarmat, Budakalász és Kunszentmárton közelében. 

Keszthelyi Nikoletta kiemelte, hogy az elmúlt időszakban szigorodtak a hatósági eljárások, most már minden nagyberuházásnak rendelkeznie kell a szükséges környezetvédelmi engedéllyel. Példának okáért a gödi Samsung gyár esetében, öt-hat évvel ezelőtt még nem voltak ilyen szigorúak az előírások, ebből fakadnak most a vitás kérdések az üzem működése körül. "Az egyre jobban terjedő akkumulátor gyárak pedig olyan szennyező, vegyi anyagok talajba és vízbe kerülésére hívták fel a figyelmet, mint például az MNP vagy a nikkel-kobalt-mangán" - tette hozzá az államtitkár.

Nem településeket, régiókat kell népszerűsíteni

Turisztikai szempontból a natúrparkok az aktív turizmus területéhez tartoznak. "Az aktív turizmus fő jellemzői, hogy a benne részt vevők aktív turisztikai infrastruktúrát használnak, helyi termékeket és helyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Márpedig minderre a natúrparkokban van lehetőségük" - magyarázta Petényi Mirkó, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ ügyvezetője.

A következő időszakban csaknem 65 milliárd forint áll az aktív turizmus fejlesztésére, a kormány által is elfogadott Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia keretében. A natúrparkok közül a célzott fejlesztések megindulhattak már a Mátrában, Dél-Zalában, a Börzsöny-Dunakanyarban, a Zselicben, a Körösök-völgyében, a Bakonyban és a Tisza-tónál. Jelenleg a Szigetköz és a Pannontáj-Sokoró Natúrparkok aktív turisztikai stratégiájának elfogadása van a kormány asztalán.

A szakember a natúrparkok népszerűsítésével kapcsolatban is megosztotta gondolatait. "Toszkána hallatán mindenkinek rögtön beugrik egy kép, hogyan néz ki a vidék, mik a fő jellemzői, miközben talán nem is nagyon tudunk toszkán városokat felsorolni. A spanyolországi El Caminoval kapcsolatban ugyanez a helyzet: tudjuk, hogy miről szól, de a túraútvonal mentén mégsem tudnánk túl sok várost megemlíteni. A natúrparkoknak is egységesen az adott térség arcát, karakterét kell bemutatniuk a vendégek számára, nem pedig külön-külön a településeket népszerűsíteni" - tette hozzá Petényi Mirkó.

Forrás: turizmus.com