Kiszámítható szabályozási környezetet, erősebb szakmai egyeztetést, célzott fejlesztési forrásokat és a versenyképességet javító intézkedéseket várnak az új kormány turizmusirányításától a Turizmus.com által megkérdezett szakmai szövetségek. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan látják az ágazat szereplői az új turizmusirányítás előtt álló legfontosabb feladatokat.
Az új kormány felállása kapcsán körkérdést intéztünk a turizmus több meghatározó szakmai szövetségéhez arról, hogy mit várnak a következő időszak turizmusirányításától.
Arról kérdeztük őket:
– milyen intézkedéseket, szemléletet vagy támogatást vár szövetségük az új turizmusirányítástól?
– mi az a top 3 prioritás, amely a legnagyobb segítséget jelentené az ágazati szereplők számára a saját szektoruk aktuális kihívásai kapcsán?Az alábbiakban közreadjuk a válaszokat.
Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ)
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) ügyvezető elnöksége szerint a hazai turizmus fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a kiszámítható, szakmai alapokon nyugvó szabályozási környezet.
Az MSZÉSZ úgy látja, hogy az új turizmusirányítás felállásával lehetőség nyílhat arra, hogy a szakmai szervezetekkel folytatott rendszeres egyeztetésekre épülő, hosszú távon tervezhető szabályozási rendszer alakuljon ki. Hangsúlyozzák: a turizmus stratégiai ágazat, ezért a döntések előkészítésében kiemelt szerepet kell kapnia az iparági tapasztalatoknak.
A szállodás szakemberek szerint az egyik legfontosabb intézkedés az egységes, 2 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás bevezetése lenne, amely átláthatóbb és tervezhetőbb működési környezetet teremtene a vállalkozások számára.
Az MSZÉSZ emellett kiemelt prioritásként kezeli a közép- és felsőfokú szakmai oktatás megreformálását is. A munkaerőhiány továbbra is az ágazat egyik legsúlyosabb problémája, ezért elengedhetetlen a versenyképes, gyakorlatorientált képzési rendszer kialakítása, amely képes megfelelő utánpótlást biztosítani a HORECA-szektor számára.
A szállodás szakemberek szerint fontos lenne az egységes, 2 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás bevezetése (Fotó: 123rf.com)
Szintén sürgető feladatnak tartják a rövid távú lakáskiadás megfelelő szabályozását. Véleményük szerint csak olyan jogszabályi háttér fogadható el, amely azonos versenyfeltételeket biztosít minden piaci szereplő számára, beleértve az adózási, biztonsági és működési előírásokat is.
Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ)
A magyar turizmus jövője nem csupán a vendégkör bővítésén, hanem a működési környezet racionalizálásán és a magas hozzáadott értéket képviselő prémium szegmens megszólításán is múlik.
A stabilitás alapköve egy olyan kiszámítható szabályozási keretrendszer, amely szakmai alapú döntéshozatallal, a hivatásturizmus fejlesztésével, valamint az állami, önkormányzati és szakmai szereplők összehangolt munkájával teremti meg a hosszú távú fejlődés feltételeit – írta válaszában a MUISZ, majd témákra bontva részletesen is kifejtette álláspontját.
Intézményi háttér és hivatásturizmus (MICE): A globális láthatósághoz elengedhetetlen a Visit Hungary marketingtevékenységének megerősítése, valamint egy önálló, erős szakmai kompetenciákkal rendelkező Kongresszusi Iroda és külképviseleti rendszer működtetése. Budapest nemzetközi pozícióit egy nagy befogadóképességű, modern Kongresszusi Központ felépítése javíthatná érdemben, kiszolgálva a legmagasabb profilt képviselő üzleti utazókat.
Szabályozási környezet és piaci biztonság: A versenyképességet jelentősen növelnék a költségvetési ráfordítást nem igénylő jogszabályi korrekciók. Ilyen a HIPA-szabályozás finomhangolása, a szakmai felügyelet jogköreinek bővítése, a beutaztatási tevékenység bejelentési kötelezettségének visszaállítása (hogy a szolgáltatást kizárólag a szakmai feltételeknek megfelelő szereplők végezhessék), valamint a jogosulatlan utazásszervezés elleni határozott fellépés. Emellett a kínálati oldalon stratégiai célnak kell lennie a minőségi, de megfizethető 3 csillagos szállodai szegmens fejlesztése.
A MUISZ szerint a fővárosi turizmus jelenleg a széttagolt hatáskörök csapdájában van (Fotó: 123rf.com)
Logisztikai és infrastrukturális konszenzus: A fővárosi turizmus jelenleg a széttagolt hatáskörök csapdájában van. Legyen szó a turistabuszok közlekedéséről vagy a dunai hajózás rendjéről, elengedhetetlen a tulajdonosi (kerület, főváros, állam) szemléletmód egységesítése. A megoldást egy politikai ciklusokon átívelő, konszenzusos döntéshozatali mechanizmus jelenti, amely a kaotikus, területfüggő szabályozás helyett fenntartható városi mobilitást kínál.
Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ)
A VIMOSZ a turizmus GDP-hez való hozzájárulásának megfelelő, az ágazatot támogató szemléletet vár az új kormányzattól, a versenyszempontok maximális figyelembevételével.
Meglátásuk szerint ennek egyik fontos jele lehetne az RRF-források (uniós helyreállítási alap) egy részének célzott, ágazati felhasználása a versenyképesség javítása érdekében.
„Elsősorban az energiahatékonyságot javító beruházások és az alternatív energiaforrások szélesebb körű alkalmazásának támogatására gondolunk, ugyanakkor több európai ország ezeket a forrásokat turisztikai attrakciók fejlesztésére is felhasználta” – tették hozzá.
A VIMOSZ indokoltnak tartja a SZÉP-kártya keretösszegének valorizációját is (Fotó: 123rf.com)
A nemzetközi versenyhátrány csökkentése érdekében fontosnak tartják a MICE-turizmust támogató, kedvezőbb adózási környezet kialakítását is.
Indokoltnak tartják továbbá a SZÉP-kártya keretösszegének valorizációját is, az elmúlt évek inflációját figyelembe véve 600 000 forintra emelve azt.
„Szükségesnek látjuk a külföldi munkavállalók alkalmazására vonatkozó feltételrendszer felülvizsgálatát és a jelenleginél rugalmasabb szabályozás kialakítását is” – sorolták a legfontosabbnak tartott intézkedéseket.
Magyar Fürdőszövetség
A Magyar Fürdőszövetség válaszában kiemelte: köztudott, hogy a hazai vendégéjszakák mintegy 70 százaléka olyan településeken realizálódik, ahol turisztikailag jelentős fürdő működik. Ez is jól mutatja, hogy a fürdők a magyar turizmus meghatározó attrakciói. „Éppen ezért szövetségünk fontosnak tartja, hogy napirendre kerüljenek az ágazatot régóta érintő, mindeddig megoldatlan kérdések” – írták.
Ilyen például a fürdőszolgáltatások áfa-tartalmának csökkentése, a turizmus más szereplőihez – például a szálláshelyekhez és az éttermi szolgáltatásokhoz – hasonlóan.
Az így felszabaduló forrásokat a fürdők a szükséges fejlesztésekre fordíthatnák. Az elmúlt évek jelentős energiaár-emelkedése miatt minden fürdő esetében kiemelt cél az energiahatékonyság növelése, hiszen hosszú távon csak így biztosítható a fenntartható működés.
Immáron 14 éve nem változott a fürdőgyógyászati kezelések NEAK-finanszírozásának mértéke, miközben ez idő alatt jelentősen emelkedtek a működési költségek (bér, energia, alapanyag). Mindez mára szinte fenntarthatatlanná és egyértelműen veszteségessé tette a szolgáltatást – hangsúlyozták.
Ez a fokozatosan öregedő társadalom esetében súlyos gondokat vet fel, de a fiatalabb korosztály szempontjából is elengedhetetlen a kérdés megnyugtató rendezése. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a gyógyfürdők prevencióban betöltött szerepe egyre nagyobb hangsúlyt érdemel – hívták fel a figyelmet.
A fürdővárosok adják a hazai vendégéjszakák közel 70 százalékát (Fotó: Visit Hungary)
Emlékeztettek: a közfürdők létesítését és üzemeltetését szabályozó, közel 30 éves rendelet 2023-ban megújult, azonban a helyébe lépett két új szabályozás további finomításra szorul.
„Továbbra is fontosnak tartjuk a gyógyfürdők évszázados hagyományainak megőrzését, valamint a hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatok összegyűjtését és hasznosítását. Emellett szükségesnek látjuk az európai gyakorlatban alkalmazott kutatások hazai megvalósítását, ami a jogszabály módosításhoz kellő szakmai alapot adhat mind a szövetség, mind a döntéshozók számára” – fogalmaztak.
Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz)
A MaReSz az új turizmusirányítástól elsősorban partnerségen alapuló, kiszámítható és szakmai alapú együttműködést vár, amelyben az ágazati szereplők tudása és tapasztalata valódi stratégiai tervezésben hasznosul.
A rendezvényágazat számára az alábbi három prioritás jelentené első körben a legnagyobb segítséget:
Piaci alapú rendezvényszervezés biztosítása: A MaReSz szerint az állami beavatkozás piactorzító hatása a rendezvényágazat számos szereplőjét elzárta a lehetőségektől, jelentős károkat okozva a szakmának és a magyar gazdaságnak. A szövetség üdvözli a szabad piaci verseny helyreállítását, és úgy véli, hogy a hazai rendezvényszakma képes pótolni az állami mamutcégcsoport kiesését. Az utánpótlás-nevelés mellett kiemelten fontos a rendezvényágazatban dolgozó szakemberek megtartása is, hogy elkerülhető legyen a Covid-járvány idején tapasztalt munkaerőhiány.
Az üzleti rendezvényturizmus stratégiai súlyának erősítése: A MaReSz szükségesnek tartja, hogy a MICE-szektor önálló, kiemelt területként jelenjen meg a turizmusfejlesztési stratégiában. Magyarország versenyképességének erősítéséhez elengedhetetlen a nemzetközi konferenciákért és szakmai eseményekért folytatott verseny támogatása, valamint Budapest mellett a vidéki desztinációk üzleti rendezvényképességének fejlesztése is.
A szövetség régóta szorgalmazza egy teljes körű nemzeti kongresszusi iroda létrehozását a Budapest Convention Bureau hatáskörének bővítésével.
Az általános marketingtevékenység mellett ez a szervezet hatékony destination support csomagokkal – például ingyenes tömegközlekedéssel vagy a szervezési és helyszínköltségek részbeni átvállalásával – segíthetné a nemzetközi vállalati rendezvények és tudományos konferenciák megpályázását – az ilyen támogatási csomagok megléte gyakran döntő versenyelőnyt jelent.
A MaReSz fontos célja a rendezvény-vendéglátás adóterhének csökkentése (Fotó: 123rf.com)
Kiszámítható szabályozási és gazdasági környezet: A MaReSz üdvözli a vendéglátást érintő intézkedést, amely szerint a reprezentáció a vállalkozás éves árbevételének 1%-áig, legfeljebb 100 millió forintig adómentessé válik éttermi vagy cukrászdai vendéglátás esetén. A szövetség és társszervezetei évek óta következetesen képviselik, hogy a mintegy 33%-os közteherrel járó reprezentációs adó jelentős versenyhátrányt okoz a magyar rendezvénypiacnak, és visszafogja a vállalati megrendeléseket. A jelenlegi szabályozás ugyan kedvező irányú változást jelent, de mivel nem terjed ki a rendezvény-vendéglátásra, az ágazat számára nem nyújt érdemi segítséget. A MaReSz ezért az érintett társszakmai szervezetekkel együtt továbbra is azért dolgozik, hogy a kedvezmény erre a területre is vonatkozzon, hozzájárulva egy kiszámíthatóbb és versenyképesebb gazdasági környezet kialakításához.
Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI)
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete szerint az új turizmusirányítás komoly kihívás előtt áll: olyan szabályozási és gazdasági környezetet kell kialakítani, amely valódi partnerként kezeli a vendéglátás szereplőit, és nem adminisztratív terhekkel, nehezen követhető szabályokkal vagy versenyhátrányokkal nehezíti működésüket. Hozzátették: bár a vendéglátás továbbra is a hazai turizmus egyik meghatározó pillére, a vállalkozások jelentős része ma is munkaerőhiánnyal, túlzott bürokráciával és kiszámíthatatlan gazdasági környezettel szembesül.
Az MVI szerint az új szakmai irányítás egyik első feladata a jelenlegi, sokszor életszerűtlen és egymásnak is ellentmondó jogszabályok felülvizsgálata és egyszerűsítése. A szervezet olyan átláthatóbb, egyszerűbb szabályozást sürget, amely jobban igazodik a vendéglátó vállalkozások mindennapi működéséhez.
Kiemelt prioritásnak tartják a vendéglátást érintő áfaszabályozás anomáliáinak megszüntetését.
„Elfogadhatatlan, hogy ugyanazon termékre eltérő adózási szabályok vonatkozzanak helyben fogyasztás és elvitel esetén, ami felesleges bizonytalanságot és adminisztrációt okoz. Emellett erősen kifogásolható, hogy a munkahelyi és gyermek-közétkeztetést továbbra is 27 százalékos áfa terheli” – hangsúlyozták válaszukban.
Az MVI kiemelt prioritásnak tartja a vendéglátást érintő áfaszabályozás anomáliáinak megszüntetését (Fotó: 123rf.com)
Szükségesnek látják továbbá a reprezentációhoz kapcsolódó adókedvezmények kiterjesztését a rendezvényszektorra is, valamint a turizmusfejlesztési hozzájáruláshoz kapcsolódó kedvezmények bővítését olyan formában, amely nem minősül „de minimis” támogatásnak.
Az ágazat működőképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak újragondolása is, mivel a jelenlegi rendszer nem igazodik megfelelően a vendéglátás szezonális és rendkívül rugalmas munkaerőigényéhez.
Emellett szükségesnek tartják a szakképzési rendszer adminisztrációjának felülvizsgálatát és egyszerűsítését, hiszen a jelenlegi bürokratikus terhek sok vállalkozást eltántorítanak a képzésben való aktív részvételtől – fogalmaznak.
Az MVI fontosnak tartja továbbá, hogy a vendéglátásról rendszeresen közölt KSH-adatok köre bővüljön, és azok gyorsabban váljanak elérhetővé a piaci szereplők számára. A pontos és aktuális adatok ugyanis nélkülözhetetlenek mind a vállalkozások tervezéséhez, mind a szakpolitikai döntéshozatalhoz.
„Hosszabb távon indokoltnak tartjuk egy önálló vendéglátóipari kamara és praxis létrehozását is, amely kizárólag az ágazat érdekképviseletére koncentrálna, és hatékonyabb szakmai párbeszédet biztosítana a döntéshozókkal” – sorolják.
Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ)
A vidéki magán- és egyéb szálláshely szektor képviselőjeként a FATOSZ igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy a vidéki turizmus jogszabályi környezete és működési feltételei segítsék a vidéki térségek életminőségének javítását a turizmuson keresztül is – szögezte le a szövetség.
A szakmai szervezet legfontosabb prioritásai:
Helyre kell állítani az érdemi, a teljes turizmus–vendéglátás ágazatot lefedő szakmai párbeszédet. Ennek érdekében javasolt egy formális keretrendszer kialakítása, valamint a rendszeres és indokolt konzultációk összehívása. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az egyeztetések érdemi hatékonyságának jelentős javítása szükséges. A nagyvárosi és a szállodai szektor érdekérvényesítő képessége háttérbe szorította a hazai mikro- és kisvállalkozások érdekeinek figyelembevételét. Ennek egyik példája a kötelező minősítés rendszere, amely a FATOSZ szerint teljes egészében a szállodai logika és érdekek mentén történt.
A működésre ható jogszabályokat és támogatáspolitikát egységessé kell tenni, figyelembe véve a kapacitások méretét és a gazdasági szereplők lehetőségeit. Az egységes követelményrendszer ráfordításainak arányosnak kell lenniük, és nem róhatnak gazdaságilag túlzott terhet a mikrovállalkozásokra és a kisebb szereplőkre.
A FATOSZ szerint háttérbe szorultak a vidéki szálláskiadók érdekei (Fotó: 123rf.com)
Szükségesnek látják továbbá a szektorban jelen lévő szektorális különadókat és azok rendszerét, felhasználását újragondolni, valamint kiértékelni az eddigi eredményeket.
A FATOSZ példaként említette, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás (tfh) bevezetése óta a szállodaipar és a mikrovállalkozások között 10 százalékos költségelőny jelent meg az előbbi javára.
Mint kifejtették: a tfh bevezetését megelőzően a SZÉP-kártya-jutalék megduplázódott. Mindkét plusz teher a turizmus fejlesztését és marketingtevékenységeket volt hivatott fedezni, ugyanakkor a felhasználásuk nem volt transzparens. A Budapest fókuszú és desztinációs szemléletű felhasználás során a vidéki, falusi szálláshelyek nem érezték a befizetéseik hasznát a saját működésük során. A bürokratikus terhek a digitalizációval összességében csak nőttek és nem csökkentek. Hozzátették: az NTAK-rendszer a bevezetése óta nem képes a számlaszinkronra és bevallások készítésére sem. A helyben befizetett idegenfogalmi adó (ifa) felhasználása a központi befizetésekhez hasonlóan nem transzparens. A vidéki infrastruktúrahiánnyal is küzdő szállások számára ez nem elfogadható – fogalmazott a FATOSZ.
Forrás:
turizmus.com