Fenntartható turizmus a koronavírus-járvány után

A címben jelzett témával foglalkozott az ESSCA Professional Club legutóbbi eseményén Árva László, a nemzetközi oktatási intézmény nyugalmazott professzora.

Árva László bevezetőjében emlékeztetett, hogy a mai napig világszerte már több mint 1,6 millió halott és 73 millió fertőzött írható a járvány számlájára. Álláspontja szerint azonban a járvány leküzdése után egy új korszak kezdődhet a globális turizmusban, amely a fertőzés terjedése előtt nagyon rossz irányba fejlődött. Mint mondta, az utóbbi idők „hagyományos” turizmusa ugyanolyan veszélyes volt hosszú távon, mint most a koronavírus-járvány.

Az előadó, Árva László Fotó: Turizmus.com

A járvány előtt az ágazatban az előadó szerint a környezetszennyezés és a tömegturizmus általános tendencia volt, a rengeteg utazás, különösen a repülés hozzájárult a tengerek és óceánok felmelegedéséhez.

Árva László emlékeztetett arra, hogy a Föld légköre 1910 óta folyamatosan melegszik, 1970 óta pedig felgyorsult ez a folyamat. A globális felmelegedés következményei – víz- és élelmiszerhiány, állat- és növényfajok eltűnése – miatt egyre sűrűbbek a nemzetközi és országokon belüli konfliktusok, felgyorsul a migráció, és végül új világjárványok jelennek meg.

A turizmus által generált környezetszennyező anyagok 40%-a a légi közlekedésből származik, a másik legszennyezőbb tevékenység a személyautó-forgalom, a szálláshelyek kibocsátása jóval alacsonyabb.

A járvány után viszont itt a lehetőség arra, hogy a turizmus új irányt vegyen, ez az irány pedig a fenntarthatóság lehet – hangsúlyozta Árva László.

Mit tegyünk e cél érdekében? Utazzunk közeli helyekre, ha lehet, kerüljük a repülést és az autózást, menjünk vonattal, mondja a kutató. A turizmus másik problémájára, a tömegturizmus elkerülésére azt javasolja, hogy nagyobb területen kell szétosztani turistákat, tágasabb, ún. metadesztinációkat kell népszerűsíteni, ahol sokféle látni- és tennivaló érhető el relatíve nagy területen.

 

Fenntartható turizmus: cseh apa a kirándul a gyermekével Fotó: 123rfEzen felül előtérbe kell helyezni a közeli, elsősorban belföldi úti célokat, a zöld turizmust, az önkéntességet. Meg kell újítani a leginkább terhelt városi turizmust, változatosabbá kell tenni a turisztikai kínálatot, a fürdőturizmus mellé kulturális, üzleti turizmust kell kínálni. Mindezt a posztmodern marketing eszközeivel – történetmondás, élményszerzés, hasonmás- és retróérzés – kell népszerűsíteni.

Árva László azt javasolja, hogy néhány hazai hotel példáját követve egzotikus élményeket kínáló tematikus szállodákat kell létesíteni, akár termálvízre alapozva, ahol afrikai vagy ázsiai élményekben részesülhetnek az oda látogatók.

Álláspontja szerint érdemes lenne idehaza is a zöld és önkéntes turizmus összekötése és népszerűsítése, ahogy azt például a bajor vagy skót erdészeteknél már gyakorolják.

Budapest számára pedig a buliturizmus leváltására van szükség a turizmus újraindulásakor: a kulturális és egészségturizmus erősítésére lenne szükség. Véleménye szerint érdemes lenne új wellness hoteleket építeni, a meglevőket pedig bővíteni Budapesten.

Ezen felül az üzleti és oktatási turizmus erősítése is hasznos lenne, mivel ezek jelentősen megváltoztathatják a város arculatát. Az airbnb szabályozásával például a korábban bulituristák által igénybe vett lakásokat akár diákszállássá lehetne alakítani.

A turizmus átalakítására akkor van lehetőség, ha összefog a kormány, az önkormányzatok, az NGO-k, a szolgáltatók, az oktatási intézmények, a helyben élők és végül a turisták is – zárta előadását Árva László.

Forrás: turizmus.com